Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - I. fejezet. A levéltárak kialakulása és osztályozása
Mint ahogyan már az 5. paragrafust kísérő magyarázatokban is megtárgyaltuk, a jogelődök – vagyis a Rendek és a Képviselők – fondjai az 1798 utáni megyei és tartományi hivatalok birtokában maradtak. Ezek a fondok képezik a tartományi állami levéltárak6 alapját, és ez a szerepük akkor is megmarad, ha később számos egyéb helyi fondot kapcsolnak ezekhez a levéltárakhoz. Egy tartományi levéltár elsősorban a tartományi kormányzat fondját foglalja magában, mégpedig éppúgy az egykori, független, mint a későbbi, pusztán közigazgatási feladatokat ellátó kormányzati szervek fondjait. E kettő között nem lehet mindig éles határt vonni. Az 1798-ban hivatalba lépő átmeneti közigazgatási szervek hivatalnoki kara ugyanazokból a személyekből állt, akik a nemzeti egység kikiáltása előtt a szuverén tartomány kormányzatát alkották, ezért tehát az sem meglepő, hogy egyes tartományokban az új közigazgatás feljegyzései a régi közigazgatás jegyzőkönyveiben folytatódnak. A tartományi közigazgatásnak alárendelt testületek az 1798. januári, tisztán elméleti jellegű határozat értelmében teljes egészükben fennmaradtak. Mi több, 1798-ban a tartományi szuverenitás már csak névlegesen állt fenn. Amióta ugyanis 1796-ban a nemzetgyűlés váltotta fel a rendi gyűléseket, a tartományi hivatalok ki voltak zárva a központi kormányzatból. Ennek megfelelően, manapság az 1813-as esztendőt tekintjük határvonalnak a régi és az új tartományi levéltárak között. A paragrafus ugyanakkor a 2. pontban foglaltak beillesztése révén úgy van megszövegezve, hogy az 1813 utáni tartományi fond is e definíció alá esik, ha – amint az például Észak-Brabant esetében történt – állami levéltárba helyezték át azt. A tartományi levéltár harmadsorban azon testületek vagy személyek fondjait tartalmazza, melyeknek jogai vagy funkciói a tartományi vagy megyei hatóságokra szálltak át. Ez az 5. paragrafusban lefektetett elv közvetlen alkalmazása, tehát semminemű magyarázatot nem igényel. Az adott tartomány jelenlegi területén működött testületek és személyek negyedsorban említett azon fondjai alatt, amelyek hatósági intézkedés következtében kerültek a levéltárba, főként azokat a fondokat értjük, amelyekről az előző paragrafusban esett szó: vagyis azon hivatalok fondjait, amelyeknek jogai 1798 után az államra szálltak. Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az az elhatárolás, amelyet levéltárak elhelyezésére vonatkozóan az előző paragrafusban megadtunk, ugyanúgy érvényes akkor is, amikor tartományi levéltárakban helyezik el közigazgatási testületek vagy állami tisztviselők fondjait, akár azért, mert megszűntek az adott testületek, akár azért, mert elválasztották egymástól azok régi és új fondját. Minden állami tulajdonban lév ő fondot, amelyet tartományi levéltárban helyeztek el, a tartományok jelenlegi 83 6Mindaz, amit itt a tartományi állami levéltárakra vonatkoztatva mondunk, Dél-Holland te kintetében a Központi Állami Levéltárra is vonatkozik.
