Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - I. fejezet. A levéltárak kialakulása és osztályozása
73 úgynevezett levéltár általában több különböz ő fondból tevődik össze. Még magának az államnak sincs levéltára, és így valójában helytelen a Állami Levéltár elnevezés is. Levéltára csupán a különböző minisztériumoknak vagy a parlament két házának, stb. van. Nem a levéltárak tulajdonjogáról van itt szó, mivel, ami a tulajdonjogot illeti, természetesen helyénvaló az Állami Levéltár kifejezés, hiszen mind a különböző minisztériumok, mind a parlament két háza, stb. levéltárainak összessége az államhoz tartozik. Feltéve, hogy ezeknek a dokumentumoknak az volt a rendeltetése, hogy az adott hi vatalnál vagy annak hivatalnokánál maradjanak. A miniszteri definíció két szem pontból tér el itt az Egyesületünk által adott meghatározástól, és a helyesbítést a magunk részéről is szükségesnek tartottuk mindkét esetben. Egyesületünk megfogalmazása így szólt: feltéve, hogy az a rendeltetésük. Világos, hogy az az volt a rendeltetésük helyesebb, mivel a dokumentum kés őbbi birtokosok által végrehajtott áthelyezései nem foszthatják meg eredeti jellegétől a levéltári iratot. A közösségnél szónak az adott hivatalnál vagy annak hivatalnokánál kifejezéssel való felcserélése összhangban van azzal, hogy a közösség szó kimaradt a meg határozásból, és ezen felül a megfogalmazás így helyesebb is. Az idézett mondatban foglalt megszorítással elsősorban arra utalunk, hogy valamely hivataltól származó levelek fogalmazványa az adott hivatal fondjához tartozik, nem így az elküldött tisztázatok, amelyek viszont a címzett fondjának részét képezik. Mindazonáltal ezen megszorítás révén számos egyéb dokumentumot is kizárunk az adott hivatal fondjából. Így például azokat a nyomtatott hirdetménykötegeket vagy formanyomtatványokat és egyéb anyagokat, amelyek – bár terjesztésre szánták őket – a levéltári helyiségekben maradtak. Ha viszont egy hirdetményekből álló gyűjteményt bekötöttek, hogy ilyen formában álljon a hivatal rendelkezésére, természetesen nem érvényes ez a kivétel, hiszen a nyomtatványok ebben az esetben kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy az adott hivatalnál együtt maradjanak. Egyesek úgy tesznek különbséget a levéltár és a könyvtár között, hogy azt mondják: az előbbi foglal magába minden olyan kéziratot, amely közjogi alapon, az utóbbi pedig minden olyan kéziratot, amely magánjogi alapon tartozik valamely hivatalhoz. Ez a meghatározás azonban valójában helytelen, ugyanis például azoknak a házaknak a tulajdonjogát bizonyító okiratok, amelyeket egy település abból a célból vásárolt, hogy később közösségi célra építse át, valamint a rendházakról az adott településre szálló házak járadékaira vonatkozó iratok kétségkívül a helyi levéltár részét képezik, annak ellenére, hogy a közösség magánjogi alapon birtokolja a házakat és a járadékokat. De létezik egy másik ellenvetés is ezzel a meghatározással szemben. Néhány évvel ezelőtt Wackernagel a következőképpen határozta meg a fond fogalmát: Das Archiv ist die Sammlung derjenigen Schriftstücke, welche auf dem Wege und zu Zwecken der öffentlichen Verwaltung entstanden sind, sowie derjeni-
