Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)

A Kézikönyv és a hazai levéltári gondolkodás

Az egyesített főváros levéltárában is a masszív tárgyi-időrendi vonatko­zási szempontrendszert kívánta érvényesíteni annak vezetője, Erdei Henrik. A főlevéltárnok a történeti levéltár rendezési elveit felvázolva át kívánta csoportosítani az 1873 előtti iratsorozatokat, újonnan készítendő magyar nyelvű tárgymutatók alkalmazásával. Az átrendezést az eredeti egységek megbontásával, azok utólagos tárgyrendbe osztásával kívánta megvalósí­tani. „Országos ügyek”, „városi, helyi ügyek”, „személyi, illetve magán­ügyek” iratcsoportjai kerültek volna kialakításra. Az ekként, tárgyi alapon átrendezett régi levéltári anyagról végül egységes — az összes iratsorozat aktáinak adatait „értelemmel megválasztott” — tárgyszók alapján hatal­mas tárgymutatósorozat készült volna. 87 Az Országos Levéltár létrehozása érdekében kifejtett mozgalom egyik érdekes megnyilvánulása volt egyéként Révész Imre 1868-ban Debrecenben megjelent úttörő munkája.88 Rövid m űve az első levéltárelméleti szak­munka, amely a levéltári források történeti szempontú hasznosíthatóságá­ból indul ki, s megszabva az iratőrzés tárgyi és személyi feltételeit, az anorganikus időrend érvényesítését szorgalmazza, továbbá számos szem­pontot felölelő mutatók szükségességére figyelmeztet. A levéltárosi sze­repre vonatkozóan a társadalmi kapcsolódás jelentőségét is hangsúlyozza. A korszak felfogására korántsem jellemző módon az első hazai levéltárel­méleti mű szerzője a korszerű levéltárosról ekként vélekedett: a levéltáro­soknak „nem valami penészszagoló, szőrszálhasogató, nagy képeket vágó s fontoskodó mikrológ embereknek kell lenni, hanem olyanoknak, kik át­ható s mintegy teremtő elmével bírnak s kiknek tekintete előtt a levéltár nem valami megmerevült holt tömeg, hanem a létező társadalmi viszo­nyokkal és azok fejlődésével élő és szerves egybeköttetésével lévő nagy­fontosságú kincs.” 89 Megemlítve a korszak levéltárelméleti vonatkozásokat is felmutató né­hány vállalkozását, nem érdektelen Nagy Lajos nak, Somogy vármegye le ­véltárnokának háromkötetes „Levéltári Kis Tükör” című munkájára hivatkoznunk. Ez viszont tematikai feltáró vállalkozásként a megye köz­gyűlési jegyzőkönyveihez készült. Gondolati hátterében itt is a tárgyi vo­natkozás állt, ám a segédlet összeállítója számára nyilvánvaló volt a lehetséges tárgyak sokrétűsége, amelyre a levéltár „kincsestár” metaforája utal, s ez okból is következetes fogalomhasználatra és terminológia alkal­mazására törekedett. 90 44 87Horváth, 1996. 36. p. 88Révész, 1868.; Lukinich, 1926. 302–307. p. 89Lukinich, 1926. 306. p. 90Kanyar, 1956. 36–38. p.

Next

/
Thumbnails
Contents