Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)

A Holland kézikönyv és hatása a hazai levéltári gondolkodásra (Horváth J. András)

17 ténelmet tanított, valamint a jogtudomány enciklopédiáját szerkesztette. 1912-től a királyi levéltár igazgatója lett, miután Riemsdijk a belügyminisz­terrel támadt nézeteltérése folytán lemondani kényszerült. 1919 óta vezette a levéltáros iskolát, s elnökölt annak vizsgabizottságában, s 1920 és 1932 között az egyesület elnöki tisztét is betöltötte. 1932-ben vonult nyuga­lomba. Szakmatörténeti előzmények, a hollandiai helyzet Mielőtt a mű bemutatásához fognánk, úgy véljük, célszerű röviden átte­kintenünk az újkori európai levéltárügy fejlődésének legfontosabb állomá­sait. A levéltári iratok keletkezéséről, sorsáról, értelmezési és kezelési lehetőségeiről a terjedelmesebb iratállományok létrejöttével csaknem egy­időben, már a 16. századtól fogva megfigyelhető egyfajta szakmai gondol­kodás. Mellőzve annak igényét, hogy részletes levéltártörténeti összefoglalót adjunk, s csupán a folyamat jelentősebb állomásaira utalva, meg kell említenünk, hogy az iroda (Kanzlei), irattár (Registratur) és levél­tár (Archiv) fogalmi és funkcionális elkülönítése már ekkoriban megtörté­nik, s ezzel összefüggésben lépnek színre az első levéltári „teoretikusok” is.4 A levéltártudomány egyik első művelőjének Jakob von Rammingen tekint ­hető, aki munkájában a levéltárról már mint fontos elkülönített szervről tesz említést. A jogbiztosító funkció társadalmi jelentősége fogalmazódik meg, illetve erősödik fel a protestantizmusnak a személyes és különféle kollektív jogok érvényesítése irányában tanusított érzékenysége eredmé­nyeként (Jakob von Rammingen: Von der Registratur und jren Gebäuden und Regimenten. Heidelberg, 1571) . Hasonló megközelítések öltenek testet, s bukkan fel a levéltár fogalma a 17. század elején az itáliai Balthasar Boni fa -cius munkájában is (De Archivis liber singularis. Velence, 1632). A schwarz -burgi Ahasver Fritsch esetében pedig már a nem birodalmi városi levéltárak értékével és jelentőségével is találkozunk (Tractatus de jure archivi et cancel ­lariae. Jena, 1664). Mindezek nyomán fogalmazódik meg az archívum tagolásának kérdése is, amely ekkoriban döntően irattípusok szerinti elkülönítést jelentett, va­lamint a regisztratúra egyéb irattári egységektől való megkülönböztetésé­nek szükséglete (Georg Aebbtlin: Tractatio de archivis atque registraturis vulgo Anführung zu der Registraturkunst. Ulm, 1669). A levéltár funkciójára és belső rendjére vonatkozó kérdések felbukkanásával párhuzamosan pedig 4 A történeti áttekintés Adof Brenneke m űve alapján készült: Brenneke, 1953. 44–52. p.

Next

/
Thumbnails
Contents