Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
Előszó a magyar kiadáshoz (Kenyeres István, Szabó Csaba)
ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ A különféle szakmai eszmecserék alkalmával rendre fölmerül az igény a külföldi szakirodalom legalapvetőbb darabjainak magyar nyelven való hozzáférhetővé tételére. Be kell vallanunk, kevés történt eddig ezen a téren, pedig az utóbbi években, évtizedekben is – összefüggésben az oly összetett és annyit hivatkozott levéltári korszakváltással – számos fontos közlemény vár ismertetésre. Ennek előmozdítását azonban úgy véljük, meg kell előzze a levéltár -történet néhány klasszikusának közzététele. E tekintetben van jelentősége annak a szerencsés körülménynek, hogy – a magyar levéltárügy ,,alapító atyáinak” jóvoltából is hála – bár kéziratos formában, de fönnmaradt néhány jelentős mű magyar fordításban is a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára szakkönyvtárának őrizetében. Ezek legfontosabb darabja a szakma alapvetésének tekintett ún. Holland kézikönyv fordításkézirata, amely a nyilvántartásban szereplő adatok szerint Kelemen Imre egykori francia fordító munkája, s az 1910-es francia fordításból készült. A kézirat egykorú gépelésű másodpéldány, korabeli ceruzás, még olvasható, kisebb javításokkal. A ceruzás bejegyzéseket bizonyára valamelyik egykori ,,nagy öreg” eszközölhette. Bár Kelemen Imre nagyon jó munkát végzett, nem volt levéltáros – ez különösen a terminológián és a fogalomhasználaton érződik – és maga is fordításból dolgozott, ezért munkatársaink végül úgy döntöttek, hogy – kihasználva Trostovszky Gabriella holland nyelvtudását, az eredeti, 1898-as első kiadás szövegén alapuló 1920-as kiadást követik egy teljesen új fordítás elkészítésével. A könyv ,,felfedezése”, a magyar kiadás ötlete a Budapest Főváros Levéltára munkatársáé, Horváth J. Andrásé, aki vállalta, hogy a könyvhöz átfogó jellegű bevezető tanulmányt készít, ami levéltárszakmai tudásunk alapján értelmezi is a művet. A ma már klasszikusnak tekintett modern levéltári alapfogalmak és szempontrendszer a 19–20. század fordulóján került normaszöveg-jelleggel megfogalmazásra, holland levéltárosok jóvoltából. Ennek alapvető szakmai dokumentuma az 1898-ban holland nyelven megjelent mű. Jóllehet, a hazai szakmai gyakorlat az ebben rögzítettek közül sok mindent a szövegszerű átvétel szintjéig figyelembe vett, mégis ennek az alapműnek az ötvenes évek elején elkészített fordítása – nem tudni mi okból, de – nem került kiadásra. Csaknem minden európai nyelvre lefordították, bolgárra pl. már 1912-ben. Az eredeti holland nyelvű kiadás egyetlen példánya a fővárosi levéltárban található, s az ország könyvtáraiban csupán német és francia fordítások léteznek. A hazai alkalmazásra rendszerint az 1905-ös német kiadás alapján került sor, jóllehet a szerzők időközben több módosítást is eszközöltek a szövegen. Az 1920-as má-13