Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)

Források és irodalom

oesterreichische Staatsvertraege 1763-1847. (Wien, 1909.), Horváth Jenő: Magyar diplomácia . .. 1815-1918. (Bp., 1928) és ugyanő: A reformkorszak és a forradalom diplomáciája (Külügyi Szemle, 1933), a cári politikára: Recueü des traités et conventions conclus par la Russie avec les puissances étrangères, IV/1-2, Traités avec l'Autriche (St. Petersbourg, 1878). Az egykorú lengyel-szimpátiára - a megyei jegyzőkönyvekben foglalt közgyűlési határozatokon kívül - 1. Divéky Adorján: Magyarok és lengyelek a XIX. században (Bp., 1919), Huszár Károly (szerk.): Magyarország és Lengyelország (Bp.-Warszava, 1936) Kovács Endre: A lengyel kérdés a reformkori Magyarországon (Bp., 1959) és ugyanő: Magyarok és lengyelek a történelem sodrában (Bp., 1973). Jövendölések a magyarok sorsáról: Pukánszky Béla: Herder intelme a magyarsághoz (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1921) és Berg, Wolfgang: Ungarns politische Zukunft (Leipzig, 1842). A szláv kölcsönösséget, a pánszlávizmust és a cári veszedelmet tárgyaló vagy érintő fontosabb egykorú munkák és későbbi tanulmányok: Wesselényi Miklós: Balítéletekről (Bukarest, 1833.) és ugyanő: Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében (Lipcse, 1843), Sajó Andor: Az orosz veszedelem és a reformkor Huszadik Század, 1915), Junger József: Deák Ferenc és a nemzeti kisebbségek (Magyar kisebbség, 1933), Kollár, Ján: Ueber die litterarische Wechselseitigkeit . . . Pest, 1837), Protestantizmus, Magyarizmus, Slavismus (Leipzig, 1841), Fejérpataky, Kaspar.f^j Nowy y stary wlastenky kalendár. .. (Szent Miklós), Slavismus und Pseudo-magyarizmus. . / Jr (Leipzig, 1842), H. I.: Apologie des ungarischen Slavismus (Leipzig, 1843), Slaven und Magyare/ * (Leipzig, 1844), Mosaik (Leipzig, 1844), Kaulfiiss: Die Slaven in den àltesten Zeiten ... (Berlin, 1842), Szemere Bertalan: Nemzetiségünk és a szlávság (Országgyűlési Almanach I. (Pest, 1843), Die Slaven in Ungarn und der Panslavismus (H. n. 1845.), Kállay Ferenc: A Szózat eriticai bírálata (Pest, 1843), Néhány észrevétel Báró Wesselényi-nek ezen munkájára, Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében . . . (Leipzig, 1843), Lábán Antal: Deák Ferenc a pánszlávizmusról 1843-ban (Magyar Figyelő, 1914, 3. sz.), Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós (Bp., 1965), valamint Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848,1—II. (Bp., 1960). Egykorú érdemlegesebb megnyilatkozások és viták a sajtóban és magánlevelekben a pánszláv jelenségekről, a pánszlávizmusról és a cárizmusról: a Pesti Hírlapban: Egyveleg (1841. febr. 20.), Szentkirályi Móric: Haladjunk, de miként (1841. febr. 27.),/. P.: Pánszlávizmus az Alföldön (1841. ápr. 10.), Halbsu Dániel: Eperjes (1841. jún. 2.), Szerb ellenségeink (1841. jún. 23.), Egy kis szóváltás (1841. júl. 7.), Ágostai hitv. egyetemes convent (1841. szept. 11.), Cáfolat (1842. márc. 10.), Kossuth: Virrasszunk! (1842. jún. 19.), Szláv mozgalmak (1842. jún. 23.), A. B. C: Visszapillantás a szláv mozgalmakra (1842. jún. 26.), Vidéki levéltárca (1842. jún. 30.), Magyarország népei, valamint: Wesselényi levele (1842. júl. 12.), A B.: Közvetlen feladatunk (1842. júl. 21, A. B.: Magyarország népei (1842. júl. 24., 28. és aug. 11.), Cserfán Sándor: Egyesülési pont (1842. szept. 8.), Egy szláv: Magyar és szláv (1842. szept. 11), Csányi László:Figyelmeztetés (1842. szept. 22.), [Pulszky Ferenc]: A szlávok literariai viszonosságáról (1842. okt. 2.), Visszapillantás a nemzetiség ügyében (1842. nov. 6.), Pánszlávok új mozgalmai (1842. dec. 11.), Töredék . . . (1842. dec. 18.), A sláv mozgalmak új stádiuma (1842. dec. 22.), Batthyány Ferdinánd: Nyitrából (1843. jan. 19.), Fővárosi újdonságok (1843. máj. 4.), Wesselényi Miklós: Nemzeti közállapot (1843. jún. 18., 22., 25., 29., júl. 2.). Az Athenaeum fenti vonatkozású említésre méltó közleményei: Szontagh Gusztáv: Csaplovicsiana (1841,1.), Haraszthy Samu: Kelet és nyugat (1841,1.), A. B. C: Adatok a pánszlávizmus hőseinek ismertetéséhez (1841, I.), Menypóri Elek: Egy tót kalendárium miket nem mond! (Athenaeum, 1842,11.), A Társalkodó-ban a kérdésekről olvasható közlemények: Acsy: Uti szemlék az élet mezején (1840. szept. 6.), Szatócs K.: A Pánszlávizmus cseh-szláv hősei Lőcsén (1840. nov. 14.),*. Y. Z.: Válasz Szontagh Imre urnák (1841. jan. 16.),HlavacsekMihály. Válasz a Pánszlávizmus cseh-szláv hősei stb. (1841. márc. 2.), A. B. C: Uj rágalomhadjárat (1841. ápr. 24.), Adatok a panslavismus hőseinek ismertetéséhez (1841. ápr. 28.),/.1.—U Szózat a pánszlávizmus ügyében (1841. máj. 23.), Draudt: A szlávság tévelygései (1842. jún. 18.), Szózat a pánszláv papokhoz (1842. júl. 20.), A pánszlávizmus bajairól (1842. júl. 27.),Németh Pál: A pánszlávizmus némely gyógyszerei (1842. jún. 29.). E témakörben nem érdektelen cikkek még a Transsilvaniaban a Gedanken über Gegenwart und Zukunft Ungarns (1842), a Századunkban a Magyarismus többféle mániák elleni harcában (1841. okt. 21., 28. nov. 4., 15., dec. 6., 9., 13., 16., 20.); az Erdélyi Híradóban a Nemzetiségi irányzatok (1843. aug. 29.); a Mult és Jelenben a Pánszláv mozgolódások (1841. 60. sz.); a Jelenkorban a Felvilágosítás a pánszlávizmus ügyében (1841. okt. 23.), A Nógrádi ág. hitv. egyetemes egyházi