Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)

Források és irodalom

Blindheit und Böswilligkeit der Zeitungschreiber (Siebenbürger Bote, 1842, 97. sz.), Nationalität (u. 1843. jan. 6.) Kossuthnak e tárgykört érintő cikkei a Pesti Hírlapban: Igénytelen nézetek (1842, 6. sz.), Választási rendszer a városokban (1842, 94. sz.), Városi belszerkezet (1842, 161. sz.), Még egy-két ok (1842, 166. sz.) és Bánat és gondolkodás (1842, 187. sz.). A nyelvügyben, valamint a szlávügyben és a velük összefüggő kérdésekben lefolyt nevezetesebb megyei vitákat, illetőleg közgyűlési határozatokat 1. Pesti Hírlap: Arad (1843, febr. 9.), Békés (1843. ápr. 20.), Bihar (1843. máj. 4.), Csongrád (1842. júl. 17.), Gömör (1843. febr. 5.), Hont (1841. nov. 20. és 1843. máj. 14.), Krassó (1841. febr. 6. és máj. 19.), Liptó (1842. ápr. 21. és 1843. jan. 15.), Máramaros (1842.szept. 27.) Mosón (1842.jan.23.), Pozsony megye(1842. ápr.14. és júl. 17.), Sopron megye (1841. szept. 25.), Szatmár (1842. szept. 19.), Szepes(1842. febr. 6.), Temes (1842. márc. 27.), Trencsén (1842. jan. 9.), Ugocsa (1842. jún. 23.), Ung (1843.dec. 24.), Zala (1842. aug. 28.), Nemzeti Újság: Békés (1843. jan. 27.), Temes (1841. máj. 22.), Turóc (1841. nov. 3), Zólyom (1841. szept. 1.), Jelenkor: Nógrád (1842. dec. 17.), Pest megye (1843. márc. 23.), Turóc (1841. márc. 6.), Ung (1841. okt. 2.), Temesvár (1841. márc. 3.). A helyi magyarosításról és magyarosodásról, valamint az e téren tapasztalt nehézségekről az egykorú sajtóban megjelent fontosabb híradások - törvényhatóságok szerint - a következő helyeken olvashatók: Pesti Hírlap: Arad (1841. febr. 17.), Bács (1841. máj. 12. és 1842. júl. 7.), Bártfa (1841. nov. 20.), Besztercebánya (1841. febr. 13.), Borsod (1841. szept. 1.), Csanád (1842. jan. 23.), Gömör (1841. máj. 22., júl. 28., aug. 7., nov. 3. és 1842. ápr. 3., Győr (1841. máj. 19.), Hont (1841. ápr. 10. és nov. 20.), Kassa (1841. ápr. 12. és máj. 12.), Kőszeg (1841. nov. 3.), Liptó (1842. jún. 30. és 1843. jan. 15.), Lőcse (1841. júl. 7. és 1842. okt. 23.), Mosón (1842. jan. 20.), Nógrád (1841. júl. 10.), Nyitra (1842. szept. 18.), Selmecbánya (1841. dec. 11. és 1842. márc. 3.), Sopron megye (1841. aug. 11.), Szepes (1841. ápr. 28., júl. 7. és nov. 6.), Temes (1841. ápr. 29.), Temesvár (1841. máj. 29. és 1842. jún. 14.), Tolna (1841. máj. 19.), Trencsén (1842. aug. 14., 25. és okt. 6.), Turóc (1843. jan. 26.), Ugocsa (1843. jan. 15.), Zólyom (1841. júl. 7.), Pest-Buda (1841. okt. 13., nov. 6. és 13., 1842. dec. 1.), Jelen kor.Arad (1841. jún. 2.), Bács (1842. júl. 13.), Borsod (1841. márc. 13.), Borsod (1843. aug. 3.), Csanád (1840. okt. 3.), Gömör (1841. jún. 2.), Máramaros (1841. ápr. 28. és 1842. jún. 18.), Nógrád (1841. jan. 6. és febr. 3.), Turóc (1841. ápr. 28. és okt. 23.), Vas (1840. okt. 20.), Pest-Buda (1840. aug. 29. és 1843. febr. 19.), Bártfa (1840. szept. 23.), Kőszeg (1841. nov. 10.), Nagyszombat (1840. szept. 19.). Mult és Jelen: Bihar (1841, 99. sz.), Budapest (1841, 90. sz.), Eperjes (1841, 65. és 84. sz.), Esztergom megye (1841, 30. sz.), Gömör (1841, 60. és 91. sz.), Kassa (1842, 85. sz.), Lőcse (1841, 57. sz.), Pest megye (1841, 99. sz.) Sopron megye 1841, 79. sz.), Szepes 1841, 69. sz.), Trencsén (1841, 71. sz.), Nemzeti Újság: Árva (1841. máj. 29.), Bács (1842. ápr. 20.), Esztergom megye (1841, 90. sz.), Gömör (1841. dec. 8.), Krassó (1841. máj. 22.), Liptó (1840. jún. 12.), Nyitra (1841. máj. 12.), Pest megye (1841. ápr. 9. és okt. 9.), Pozsony megye (1841. jún. 30.), Somogy (1840. okt. 1.), Trencsén (1840. aug. 1. és dec. 9.), Bártfa (1840, 78. sz.), Kassa (1840. szept. 19. és 1841. máj. 5.), Kőszeg (1841. nov. 3.), Pest-Buda (1840, 20. sz.) és Pécs (1841. aug. 25. és nov. 22.), Erdélyi Híradó: Gömör (1841. jan. 1.) és Máramaros (1842. febr. 12.), Világ: Eperjes (1841. jam. 20.) és Trencsén (1842. márc. 26.), Hírnök: Pest-Buda (1841. aug. 19.), Athenaeum: Besztercebánya (1841.1. k.). Az iskolák, egyházak és egyesületek magyarosítására-magyarosodására a Pesti Hírlapban: detes adatok az ágostai vallásnak iskolábani magyarosodásról (1841. márc. 10.), Protestáns iskolákról (1841. máj. 8.), Magyarosodás ügyében (1841. szept. 22.), Ágostai hitvallási iskola társulatok (1841. nov. 13.), Magyar nyelveni oktatás ügye (1842. máj. 12.), a Századunkban: A vallást anyanyelven szükség tanítani a népiskolákban (1840, 51. sz.) és Tanítás magyarul (1841, 36. sz.), a Jelenkorban: Bécsbül magyarosodási szabály (1841. márc. 24.), Budapesti Napló (1841. ápr. 17.), Hrabár István: Nemzeti iskolaügy (1841. nov. 13.) és Az illyr s oláh iskolák s felügyelőjük (1842. aug. 13.), Sz/onta/gh G/usztá/v: Nemzetiségünk ügye (Társalkodó, 1841, I.), Szontagh Imre: Nyilatkozás Rozsnyóról (uo. 1841, I.), Örvendetes adatok (Erdélyi Híradó, 1841. ápr. 20.), Magyarisierungvereine in Ungarn (Satellit, 1843, 7. sz.) és Berki Feriz: Magyarosodási tendenciák a hazai ortodox egyházban a XVIII. és XIX. század folyamán (Egyháztörténet, 1958, 4. sz.). Zay működésére, a vallásunió tervére és következményeire Zay Károly: Hazánkbani tótosodás ügyében (Társalkodó, 1840, 102 sz.), ugyanő: Az unió alválasztmányának javaslata. . . (Pozsony, 1840.), ugyanő: Schreiben an die Professoren zu Leutschau (Leipzig, 1841.) ugyanő: A lőcsei lyceum elöljáróinak a főfelügyelőhöz intézett nyilatkozata (Társalkodó, 1841.), ismeretlen szerzőtől: Protestantismus, Magyarismus, Slavismus (Leipzig, 1841),; szlovák megnyüatkozások a fentiekre: Chalupka, Ján: Schreiben des Grafen Carl Zay an die Professoren zu Leutschau (Leipzig,