Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)

Források és irodalom

István: Cobden és a magyar liberalizmus (Magyar Gazdák Szemléje, 1923.), Szobosi András: Szabadelvű volt-e magyar liberális kor? (Századunk, 1931), Bódy Ernő: A magyar szabadelvűek száz év előtt (Bp., 1934), Weis, Etienne: La période liberale en Hongrie (Nouvelle Revue de Hongrie, 1942) és Varga Zoltán: A szabadságeszme a XIX. század első felének magyar államszemléletében (Századok, 1938). Bizonyos vonásait vizsgáló újabb tanulmányok: Lukácsy Sándor: A francia forradalom történetírása és a magyar értelmiség (Valóság, 1968, 11. évf. 6. sz.) ésMáthé Gábor: A jogegyenlőség és a törvény előtti egyenlőség kérdései a reformkorban (A Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Aktái, 10., 1968). A nemzeteszmére általában: Szűcs Jenő: Nemzet és történelem (Bp., 1974), ugyanő: A nemzet historikuma és a történelemszemlélet nemzeti látószöge (Bp., 1970), Kovács Endre: Népek országútján (Bp., 1972) és Várkonyi Ágnes: A pozitivista történelemszemlélet a magyar történetírásban (Bp., 1973). A 19. század nemzeteszméjére és a magyar nacionalizmusra az egykorú vagy közel egykorú megnyilatkozások közül: Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra, I —II. (Bécs-Pest, 1851), (Nagy Károly): Daguerreotyp (Pozsony, 1841), Gorove István: Nemzetiség, jelenünk szempontjából (Pest, 1842), Kuthy Lajos: Polgári szózat Kelet népéhez (Pest, 1841), (Zay, Kari): Dies Buch gehört dem Vaterlande (Leipzig, 1845), Vajda Péter: A haza (Athenaeum, 1839, II.), Tóth Lőrinc: Világpolgárság és honszeretet (Athenaeum, 1838, II.), Magvasy Károly: Nemzetiség (Társalkodó, 1840. 52. sz.), Ifjú: Népegység Magyarországban (Athenaeum, 1840, I.), Pusztay, Alexander: Die Ungarn in ihrem Staats- und Nationalwesen von 889-1842 (Leipzig, 1843), Pukolay Dániel: Nemzetiség (Literatúrai Lapok, 1841, I.), Orosz László: Nemzetiség a társalgásban is (Hirnök, 1842, 38. sz.), Kossuth Lajos: Szegény magam s nemzetiségünk (Pesti Hírlap, 1843. aug. 13.), a Pesti Hírlapban aláírás nélkül megjelent, e tárgyat érintő cikkek közül: Nemzetiség és népjellegünk iránya (1842. jan. 13.), Közvetlen feladatunk (1842. júl. 21.), valamint az N. B. szignóval jelölt Nemzetszilárditási elvek (1842. aug. 2.). A Századunk legfontosabb tanulmányai e körben: Nemzetiségről (1842. mára 14.) és Nemzetiség és haza (1842. máj. 25.), a konzervatív felfogásra 1. Dessewffy Aurél: Külpolitika és hazafiság viszonya (Világ, 1841. okt. 9.), Szécsen Antal: Nemzetiség (Világ, 1842. aug. 27.),Majláth János: Korunk ügyei (Nemzeti Újság, 1843, 1. sz.), a Világban névtelenül napvilágot látott Idegen elem és nemzetiség (1843. nov. 25.), valamint az A. Z. szignójú Über Nationalitát (Transsilvania, 1842.). Wesselényi nemzeteszméjére és dilemmájára 1. munkáját (Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében, Lipcse, 1843), valamint ez irányú fejtegetését Kossuthhoz írt levelében (Ferenczi Zoltán: Kossuth, Wesselényi és az úrbér ügye 1846-47-ben, Bp., 1902). A kérdéskört tárgyaló vagy érintő - különböző felfogású - feldolgozások közül 1. Ipolyi Arnold: A magyar nemzetegység és államnyelv történeti alakulása (Századok, 1876), Spohr, Ludwig: Die geistigen Grundlagen des Nationalismus in Ungarn (Berlin, 1936), Kósa János: A magyar nacionalizmus kialakulása (Bp., 1937), Joó Tibor: A magyar nemzeteszme (Bp., 1939) és Magyar nacionalizmus (Bp., 1937), Domanovszky, Alexandre: Quelques idees sur la formánon üe Pesprit national hongrois (Nouvelle Revue de Hongrie, 1939.), Kosáry Domokos: A Pesti Hírlap nacionalizmusa (Bp., 1944), Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós és világa (Bp., 1970), Sőtér István: Eötvös József (Bp., 1953), Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848 (Bp., 1960), A magyar nacionalizmus kettős arculata. . . (A magyar nacionalizmus kialakulása és története Bp., 1964.) és New motives in the Hungárián liberal and conservative national ideology of the fourties (Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae, Sectio Historica, 7. sz. 1976), Niederhauser Emil: Nemzetek születése Kelet-Európában (Bp., 1976), Szabad György: Deák három politikai korszaka (Magyar Tudomány, 26. évf. 1976), Kávássy Sándor: A nemzetfogalom átalakulása a magyar történetben 1790-1848 (Acta Academiae Pedagogicae Agriensis, Tom. 9.) és Bucsay Mihály: A Magyarországi Református Egyház és a nacionalizmus (Theológiai Szemle, 1973. 9-10. sz.). A nemzeti célzatú telepítés ügyére: Bezerédj István: Népesités nemzetiségi tekintetben (Pesti Hírlap, 1842. szept. 15.), Kossuth Lajos: Igénytelen nézetek (Pesti Hírlap, 1842. okt. 6.) és Balanyi György: Kossuth terve a moldvai csángók hazatelepítésére 1842-ben (Erdélyi Múzeum, 1945.). Az unió-kérdésre: Asztalos Miklós: Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés (Bp., 1928), Kónyi Manó: Deák Ferenc Erdély uniójáról (Budapesti Szemle, 65. 1891), Erdélyi Magyar János: Erdély és az unió (H. n. 1840), Kossuth e tárgyú cikkei a Pesti Hírlapban: Erdély (1841. jan. 10.), Erdély és Unió, egység a magyarnak (1841. ápr. 14. és 17.), A Részek (1842. ápr. 3.), A testvérhon (1842. nov. 27.), Kállay Ferenc: Egyesülési terv (Pesti Hírlap, 1841. szept. 29. és okt. 13.), Teleki