Habsburg Ottó és öröksége (Budapest, 2012)

V. Habsburg Ottó és báró Bakách-Bessenyey György kapcsolata

46 FORRÁSOK > < 74. Habsburg Ottó levele Bakách-Bessenyey Györgynek a Horthy Miklóssal történt találkozójáról, a magyar emigráció egységéről és a nemzetközi válságról Párizs, 1950. június 1. Habsburg Ottó Lisszabonban - vélhetően életében először - találkozott Horthy Miklós­sal. A levélben e találkozásról számol be Bakách-Bessenyey Györgynek. Erezhető meg­lepődés, hogy az idős kormányzó mennyire nem képes már gondolatait uralni. Nevét sem említi, arra csak Bessenyey válaszleveléből szerzünk egyértelmű bizonyosságot. „A megbeszélés Lisboa-ban jól ment. [...] Sajnos azt tapasztaltam, hogy az úr [...] a Bi­zottmány [az emigráns Magyar Nemzeti Bizottmányról van szó] ellen erősen fel van heccelve, főleg fia által. Azt hiszi, hogy a Bizottmány a legitimisták és a népfrontosok koalíciója őellene. [...] Nem hinném, hogy politikai erő lehet még." Bakách-Bessenyey június 14-ei válaszlevelében megköszönte, hogy Habsburg Ottó „magára vette a portu­gáliai látogatást. [...] Úgy látszik, az ottani remete sietett ezt továbbadni, mivel Heny- nyey [tábornok] egy tegnap érkezett levelében már ír erről. Viszont azt is látom, hogy egyesek és persze, elsősorban ő maga, továbbra is legfelsőbb Hadúrnak tekinti magát". Az irat jelzete: MNL OL P 2066-25. dosszié-121-122. p.-1950. - Kézzel írt, eredeti, Habsburg Ottó aláírásával ellátott levél. 75. Habsburg Ottó levele Bakách-Bessenyey Györgynek a magyar emigráció helyzetéről és a nemzetközi válságról Párizs, 1950. június 26. A levél azért is érdekes számunkra, mert látszik, hogy nemcsak Amerika és Mexikó, hanem Svájc, Franciaország, Németország, Anglia, Olaszország is állandó utazási cél­pontjai között szerepel. Eközben lehetősége volt találkozni Robert Schuman francia külügyminiszterrel, illetőleg más vezető nyugati politikusokkal. A levélben a magyar emigráció szinte teljes palettája megjelenik, így pl. a szélsőjobboldali Zákó András vezérőrnagytól kezdve a mérsékelt Barankovics István, Sulyok Dezső, Auer Pál, Var­ga Béla páter, Nagy Ferenc mellett Bán Antal volt szociáldemokrata vezető is. Érdekes mozzanat a levélben, hogy úgy tűnik, a brit titkosszolgálat egy angol vezetésű el­lenbizottmányt próbált szervezni a Magyar Nemzeti Bizottmánnyal szemben, amely Bán Antalra, Sulyok Dezsőre, Barankovics Istvánra és Teleki Bélára lenne „alapozva". E négy személy már az emigránsok új generációját képviselte, vélhetően a második világháborús, részben szélsőjobboldali vezetők kevéssé voltak már elfogadhatók az angolok számára. Habsburg Ottó szerint az új bizottság „nagyon diskreditálná a mi ügyünket". Az irat jelzete: MNL OL P 2066-25. dosszié-118-119. p.-1950. - Géppel írt, Habsburg Ottó aláírásával ellátott levél. 76. Habsburg Ottó levele Bakách-Bessenyey Györgynek a várható háborúról és a magyar exilkormány létrehozásának lehetőségeiről Párizs, 1950. július 27. A hidegháborús várakozásokat visszatükröző levélben Habsburg Ottó arra hívja fel a figyelmet, hogy „nincs kizárva", hogy már 1950 végén „háború legyen Oroszországgal". Véleménye szerint, ebben az évben még nem lesz háború, de az információk fontosak. E helyzet kapcsán kifejti, hogy az emigrációnak milyen feladatai lesznek. Egyúttal felhívja a figyelmet, hogy Horthy Miklós informálása elkerülendő, mert „a kormányzó fecse­gése folytán ezen dolog még korai". A valós helyzetet némileg félreismerve egyik leg­fontosabb problémának azt tartja, hogy háború esetén a Magyar Nemzeti Bizottmányt ismerjék el, mint magyar exilkormányt. Ez a háború első napjaiban fontos lenne, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents