Habsburg Ottó és öröksége (Budapest, 2012)
III. A Habsburg-család az 1920-as években
A HABSBURG-CSALÁD AZ 1920-AS ÉVEKBEN III. 43. Báró Bornemissza Gyula svájci magyar követ levele a királyi család nevéről Bern, 1921. február 28. Az uralkodói család több tagja Svájcba költözött. Osztrák útlevelük érvényességének lejárta kapcsán merült fel, hogy mi legyen a család polgári neve. Az egyik svájci professzor szerint a von Oesterreich, illetőleg az egyes tagoké pedig aus dem Erzhause von Oesterreich legyen. A kérdés azért is aktuális volt, mert a Habsburg-család Prangins- ban született gyermekeinek anyakönyvezésénél sem tudtak egyértelmű döntést hozni. A svájci hatóságok ahhoz a névhez fogják tartani magukat, amit a magyar kormány elfogad. A követ arra vonatkozóan kér választ, hogy milyen választ adjon a svájci külügyi hatóságoknak. Az irat jelzete: MNL OL K-58-A-1921-I1I/5-208. - Eredeti, gépelt, kézírással aláírt „Titkos!" minősítéssel ellátott előterjesztés és határozat. 44. Magyarország ideiglenes konzuli képviselőjének levele gróf Bánffy Miklós külügyminiszternek Zita királyné spanyolországi útjáról Barcelona, 1922. január 29. Szentmiklósy Jenő, korábbi osztrák-magyar főkonzul arról tájékoztatja a külügyminisztert, hogy Zita királyné nem a szokásos útvonalon utazott Madeira szigetéről Svájcba, hanem három és fél napot Spanyolországban töltött és megállt Madridban is, ahol a pályaudvaron Habsburg-Tescheni Mária Krisztina osztrák főhercegnő fia, Alfonz király és Maura kormányelnök fogadta. IV. Károly halála után, 1922 májusától - a nagyhatalmak tiltakozása ellenére - Alfonz adott évekig menedéket a királynénak és családjának. Az irat jelzete: MNL OL K 64-1922-48-59. - Géppel írt, aláírással ellátott, eredeti levél. A Melléklet az ABC című madridi újság címlapja. 45. Külügyminisztériumi tájékoztató a miniszterelnöknek Zita királyné svájci útjáról Budapest, 1922. január 2. A berni ügyvivő jelentése szerint a svájci szövetségi tanács engedélyezte a királyné és családja egy részének utazását (műtétet hajtanak végre az egyik fiatal főhercegen). Az antant hatalmak követei „közös demarche"-ban követelték, hogy a svájci kormány vállaljon felelősséget a királyné tartózkodási idejére. A „svájci külügyi hivatal helyettes vezetője határozottan kijelentette a nála megjelent követeknek, hogy Zita királyné svájci utazása oly kérdés, mely kizárólag a svájci kormányt érdekli, tehát abba semmiféle beavatkozást nem engedhet meg". Az irat jelzete: MNL OL K 26-1922-I-szám nélkül. - Eredeti, gépelt, aláírással és „Titkos!" minősítéssel ellátott irat.
