Habsburg Ottó és öröksége (Budapest, 2012)
Bevezető
Rezümé 19 A kérdésre végül csak az új országgyűlés összeülése után tértek vissza, és ismerték el jogfolytonosan Habsburg Ottó magyar állampolgárságát. Az Országos Levéltár rendelkezésre álló iratai alapján nem állapítható meg, hogy erre mikor került sor. Rezümé A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetében lévő iratok természetesen nem nyújthatnak teljes képet Habsburg Ottó életútjáról, de talán ebből is látszik, hogy életműve mekkora ívet fog át. Habsburg Ottó igazi européer volt, lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként, 1979-től, húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek, két ízben a frakció korelnökeként. Nagy rokonszenv- vel követte az 1988-1989. évi közép-kelet-európai változásokat. Sokat tett az Európai Unió bővítéséért, így Magyarország csatlakozásáért. 1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának elnökeként egyik szervezője volt az 1989. augusztusi „páneurópai pikniknek" a magyar-osztrák határon, amelynek során több száz keletnémet állampolgár „futott át" Ausztriába. Hét nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország - állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. (Jászberény díszpolgári oklevelének egyik példányát kiállításunkon is bemutatjuk.) 1999-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Hét nyelven majdnem 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, s számos szerző választotta életében és halála óta életét és munkásságát. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává. Földi maradványait 2011. július 16-án, a bécsi Kapucinusok Templomában, míg a szívurnát - ami hagyomány a Habsburg-családnál -, saját kívánságára Pannonhalmán helyezték örök nyugalomra. Halálakor Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy egy „európai óriás" hunyt el, aki az uniós integráció vezéregyénisége volt. A kiállítási anyag kiválasztásánál elsősorban IV. Károly és Habsburg Ottó magánéleti és közéleti szereplésére vonatkozó levéltári dokumentumokat válogattuk ki, amelyek, tartalmuknál vagy külső sajátosságaiknál fogva olyan fontosabb történeti eseményekkel vannak összefüggésben, amelyek érdeklődésre tarthatnak számot. Az iratok elrendezésénél a kronológiai sorrendet követtük. Az elmúlt két évtizedben alig került levéltárunk őrizetébe a kiállításhoz felhasználható iratanyag, s az érvényes levéltári jogszabályok miatt ezek sem kutathatók, így kiállításunk levéltári része sajnálatos módon nem tartalmaz 1990 utáni iratokat. E hiányosságok ellenére, reméljük, hogy a megtekinthető forrásanyag hozzájárul Habsburg Ottó és szellemi öröksége és a bemutatott korszak jobb megértéséhez.
