Habsburg Ottó és öröksége (Budapest, 2012)
Bevezető
14 BEVEZETŐ *-------------------------------------------------cV~'XA_8-JU<''4’-------------------------------------------------* Bizo ttmányt ismerjék el magyar emigráns kormánynak. A háború első napjaiban az MNB így minél előbb hadat üzenhet Oroszországnak, ami „előfeltétele egy rendes hadsereg megszervezésének". (76.) Habsburg Ottó a legitimista emigráció kérésére Lisszabonban Horthy Miklóssal is találkozott. Apja, s saját tapasztalatai alapján nem lehettek illúziói a megbeszélés eredményességét illetően, a hajdani kormányzó szellemi leépültsége azonban nagyon meglepte. A látogatás alapján csak azt állapíthatta meg, hogy Horthy már nem lehet politikai erő. (74.) Talán e találkozó tapasztalataival függ össze, hogy Habsburg Ottó nem sokkal később, az emigrációnak feladatai kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy Horthy Miklóst egyelőre ne informálják. (76.) Véleménye a későbbiekben sem változott meg Horthyról. 1985-ben, egy interjúban a közeledő II. világháborúra visszaemlékezve a következőket állapította meg: „visszaemlékszem, hogy a kormányzó mennyire nem értett semmit az ügyekhez. Nem értette, nem is érezte azt, hogy milyen veszély közeledik felénk."24 Habsburg Ottó főherceg 1951. május 10-én vette feleségül a franciaországi Nancyban Regina szász-meiningeni hercegnőt (teljes neve: Regina Helene Elisabeth Margarete Prinzessin von Sachsen-Meiningen, 1925-2010), akitől hét gyermeke született, öt lány és két fiú.25 Bakách-Bes- senyey György két levélben is reagál Habsburg Ottó házasságára. Az elsőben megköszöni az esküvőre szóló meghívót, majd a másodikban a házasságkötés alkalmából a „legőszintébb szívből jövő legforróbb szerencsekívánatait" fejezi ki. (77.) 1956 nyara sok tekintetben vízválasztó. Egyik levelében többek között „bizalmasan" beszámol Schwarzenberg herceg magyarországi útjáról, aki útja során találkozott (az évekig kitelepített) [gróf] Esterházy Móriccal. A magyarországi helyzetet is pozitívan értékeli, mivel az emberek nyugodtan ki merik mondani gondolataikat. Érdekes a bírálata a Szabad Európa Rádióra vonatkozóan, amelynek stílusa olykor több kárt okoz, mint hasznot. (81.) Ismeretes, a SZER nem változtatott stílusán, s a forradalom alatti, nem egyszer félrevezető híreivel, nem a valóságos nemzetközi helyzetet tárta a hallgatóság elé. A forradalom első napjaiban - egyik levele legalábbis erre utal - az október 25-ei sok áldozattal járó vérengzés miatt Habsburg Ottó túl gyorsnak tartotta a forradalom eseményeinek sodrását. Ugyancsak érdekes Nagy Imre megítélése, akit ekkor még titóistának tart. (82.) Sajnálatos módon az 1956 utáni levelek nagyon megritkulnak, és Bakách-Bessenyey György 1959-ben bekövetkezett halála miatt 1958-tól már egy sem áll rendelkezésünkre, viszont egy rendkívül érdekes levélről - úgy véljük - érdemes külön is beszámolni. Lengyel Alfonz tói, egy valamikor Ludovikát végzett személytől 1957. április 6-ai keltezéssel kapott levelet,26 aki hadirokkant lett a fronton, a háború után elvégezte a jogot és emellett művészettörténetet és régészetet is hallgatott. Utolsó éves korában az Államvédelmi Hatóság letartóztatta, és a Grősz perben nyolc évre ítélték. Ebből hatot -magánzárkában és bányában - letöltött. Részt vett a forradalmi harcokban, és Mindszenty József hercegprímás környezetéhez tartozott. 1956. december 18-án lépte át a határt. Levelében az emigráció szervezkedésének a szükségességéről is ír, illetve a kommunizmus elleni harcról. Tanácsot kér Habsburg Ottótól, hogy lát-e fantáziát az általa szervezett politikai foglyok világközpontjának a megalakításában. (Később e szervezet elnöke is volt.) Felajánlja, hogy beszámol a magyarországi eseményekről. Miért érdekes ez a levél? Mert rávilágít egy olyan kérdésre, mely 1956 után az emigrációban központi problémának számított, nevezetesen, hogy kiben bízhatnak meg a régebben kint élők. Ismeretes, nem egy esetben előfordult, hogy a Kádár-rendszer által kiküldött 24 25 24 Európáért. Haas György beszélgetései dr. Habsburg Ottóval. I. m. 130. 25 Idősebbik fia, Habsburg Károly főherceg - a család feje - 1961-ben született Bajorországban. Kisebbik fia, a Magyarországon élő György 1964. december 16-án látta meg a napvilágot a bajorországi Starnbergben. MNL OL P 2066-1. d.-25. t.-3-25-26. p.-1957. 26
