A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Búza János: Egy nagykőrösi nemes győri kapcsolatai a 17. század közepén

EGY NAGYKŐRÖSI NEMES GYŐRI KAPCSOLATAI A 17. SZÁZAD KÖZEPÉN

91

A számadáskönyvi bejegyzések szerint az ismétlődő győri vásárlásokon kívül egy kortársi levél92 is tanúsítja, hogy Szarka János gyakori látogatója volt a január közepétől november közepéig esedékes győri vásároknak,93 hosszabb útjai azonban nem csupán „Nagy-Győrbe” vezettek.

A mezőváros megbízásából sokszor kellett megjelennie a budai török tisztségviselők94 előtt; a lajosi földbér miatt Szolnokon95 szintén megfordult. Részben ügyes-bajos dolgaik intézése, részben a „magyar rendre” történő fizetések miatt több alkalommal ment Fülekbe,96 illetve eljutott Pozsonyba,97 később Újvárba,98 és járt a közelebbi Ónodban,99 majd Nógrádban100 is. Nem kétséges, hogy sokkal több helyen fordult meg, mint amennyiről írásos nyom maradt az utókorra.

Szarka János Nagykőrös tekintélyes gazdái közé küzdötte fel magát, 1646- ban lett másodbíró; nem kizárt, hogy főbíróvá is megválasztották volna, ha nem a Szent György-napi győri sokadalmakat részesítette volna előnyben a nagykőrösi bíróválasztásokkal szemben. Távolmaradásáért 1653-ban és 1655-ben megbírságolták, s az utóbbi pénzbüntetés101 aránytalanul súlyosnak bizonyult.

Dávid Lajos, Lengyel Alfréd, Z. Szabó László. Győr 1971. 150-151. A szabad vallásgyakorlást biztosító 1647. évi IX. törvénycikk Győr mellett Léva, Tihany, Révkomárom és Holies települést nevesítette. Corpus Iuris Hungarici. Magyar Törvénytár. Szerk. Márkus Dezső. 1608-1657. évi törvényezikkek. Bp. 1900. 433.

92 „Az után Szarka János Nagy Győrben menőén holmi dolgai végett ... [majd] ... Ismeg felmenőén egy nehány hét múlva Nagy Győrben Szarka János, mígh oda járt...” Iványi Fekete László levele Koháry István - Hont vármegye főispánjához - Fülek, 1661. máj. 18. Pest megyei Levéltár IV l-c/2. Intimata inutilia ... 1661. (Anyaggyűjtésem idején pagináiatlan forrás volt.)

93 Ebben az időben január 18-án, április 24-én, július 22-én, szeptember 8-án és november 19-én, valamint Húsvét és Pünkösd ünnepéhez igazodóan - a nagyhét szerdáján, illetve Űrnapján - tartottak vásárt Győrben. Jenei F.: A középkori i. m. 146., ill. Gecsényi L.\ Die Rolle der Stadt Győr i. m. S. 87.

94 A szintén nemes Siros Jánossal 1640-ben (Szk. 197.); több társával 1641-ben ajándék beadása és törlesztés céljából (Szk. 191.); adófizetéskor 1642-ben (Szk. 252.); pusztabér és szénaadás miatt 1648-ban (Szk. 193., 227.); a verekedő diákok ügyében 1650-ben (Szilády Á.-Szilágyi S.: Okmánytár i. m. I. 162.); mészért, majd a főbíró kíséretében 1652-ben bizonyíthatóan járt Budán (Szk. 1652. 2., 82.).

95 Szk. 1648. 231., vö.: Szilády Á.-Szilágyi S.: Okmánytár i. m. I. 144.

96 Súlyos testi sértések „... az embörök wagdalása ...” miatt 1640-ben (Szk. 169., ill. téves olvasattal Szilády Á.-Szilágyi SOkmánytár i. m. I. 92.); adózás - a portapénz részletének befizetése - miatt 1643-ban (Szk. 170.); Fekete Mártonnal az alispánválasztó gyűlésre ment 1649-ben (Szk. 223., vö.: Szilády Á.-Szilágyi S.: Okmánytár i. m. I. 155.); az alpári föld végett 1653-ban (Szk. 173.).

97 Csemő miatt 1648-ban (Szk. 1648. 203., vö.: Szilády Á.-Szilágyi S.: Okmánytár i. m. I. 149.).

98 „... adósságnak elszerzéséért...” küldték oda 1654. februárjában. Szk. 1653. 268. Arra nézve nincsen támpont, hogy a marhakereskedelemben ugyancsak fontos Érsekújvár ismétlődő úticélja lett volna. Múltjára 1. Kocsis Gyula: Az érsekújvári hídvámjegyzék. (Adatok a 16. század végi élőállat kivitelről.) In: Bács-Kiskun megye múltjából XII. Szerk. Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét 1993. 287-359.

99 Garabant Istvánnal 1649-ben. Szk. 224.

100 Gratuitus labor befizetése 1656-ban. Szk. 165.

101 Először 9 tallért (= 14 forint 40 dénárt), másodjára 24 forintot (= 16 tallért) róttak rá (Szk. 1653. 204., illetve 1656. 208.). Hasonló vétségért a szintén tehetős Bűz Istvánra 1654-ben 6 tallér (= 9 forint 60 dénár) büntetést szabtak ki (Szk. 194.).