A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Szabó Csaba: A katolikus egyház elleni koncepciós perek Magyarországon (1946-1972)
862 SZABÓ CSABA István második perére 1971 februárja és júliusa között került sor.43 A regnumi papokat és az általuk illegálisan nevelt, oktatott gyermekeket, szüleikkel együtt évtizedeken keresztül figyelte, ellenőrizte az államvédelem és a rendőrség. Tíz évig nem nyúltak hozzájuk, de aztán 1961 után három ízben is pert folytattak ellenük, utolsó alkalommal 1971/72-ben. Az elsőfokú ítéletet a dr. Bimbó István vezette tanács 1971. május 31-én hozta meg. A bíróság „összeesküvés” vádjában találta bűnösnek Hagemann Frigyest (5 év), Tury Lajost (3 év), Somogyi Sándort (4 év) és Katona Istvánt (2 év). Doskár Balázst és Hegyi Veronikát „egyesületi joggal való visszaélés” miatt ítélték tíz és hat hónapi börtönre. 1972. január 19-én a Legfelsőbb Bíróság meghozta a másodfokú ítéletet, amelyben a bűncselekményt átminősítette „szervezkedés kezdeményezésére”, de az első fokú ítéletet nem változtatta meg.44 * * * Az 1960-1961 fordulójától a katolikus egyházzal szemben kezdődő kemény belügyi fellépés nagyon is jól beleillik az 1958. június-júliusi egyházpolitikai határozatok által kijelölt keretekbe. Teljes erővel zajlott a vallásos tömegek ideológiai átnevelése. Azokkal az egyháziakkal, és hívőkkel szemben, akikkel kapcsolatban semmi remény sem mutatkozott a legalább rendszersemleges magatartás elérését illetően, a rendőrség mint a politikailag veszélyes személyekkel szemben általában a szokásos kemény módszerekkel lépett fel. Az 1958-ban kezdődő kétvágányú egyházpolitika lényegében a hetvenes évekig változatlanul érvényben maradt. Akkor az állambiztonság és az Állami Egyházügyi Hivatal, illetve az Agitációs- és Propaganda Osztály lényegi egyenrangúságát egyházpolitikai ügyekben az utóbbiak előnyére, azok erősítésével módosította a pártvezetés. 1971-ben még papokat tartóztattak le és ítéltek el államellenes tevékenység miatt, de a helsinki folyamatnak is köszönhetően 1977-ben már az utolsó magyar katolikus pap, Lénárd Ödön is kiszabadult a börtönből. Persze az állambiztonság továbbra is kiemelten fontosnak tartotta a katolikus egyházat, egészen a rendszerváltozásig működött a belügyminisztériumon belül az egyházi reakció elleni alosztály. De az egyházpolitikai kérdéseket a hetvenes évektől már egyre inkább az ÁEH és az agit-prop intézte. Többé már nem letartóztatásokkal és perekkel intézték el a „reakciósnak” minősített papokat, hanem a püspökökre bízták a kényes helyzetek megoldását. 43 BFL XXV46.1211/1962. Regőczi István első pere. és BFL XXV4.a. 2587/1971. Regőczi István második pere. 44 BFL XXV4.f. 9270/1971. és BFL XXV60.e. 0027/1970. A Hagemann-Somogyi-féle per, a Reg- num Marianum egyesületi papok harmadik pere. Vö. Tabajdi Gábor - Ungváry Krisztián-. Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon. 1956-1990. 1956-os Intézet-Corvina Kiadó, Budapest, 2008. 312-319.
