A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Szabó Csaba: A katolikus egyház elleni koncepciós perek Magyarországon (1946-1972)

EGYHÁZ ELLENES KONCEPCIÓS PEREK MAGYARORSZÁGON (1946-1972) 855

Ebben a helyzetben következett be a Szabolcs megyei Pócspetriben az a véletlen tragédia, ami lehetőséget kínált az állam számára, hogy erővel rendezze a felekezeti iskolák kérdését.

1948. június 3-án az esti litánia után a hívek a templomból a községházához vonultak, ahol a képviselő-testület éppen a helyi katolikus iskola államosításáról tárgyalt. A tömeget két rendőr megpróbálta visszatartani, és a szóváltásban, dulakodásban az egyik rendőrt saját fegyvere halálra sebezte. A falut a rendőrség három teljes napig elzárta a külvilágtól a nyomozás érdekében. Június 6-án Kádár János belügyminiszter egy nyilatkozatot adott ki, amelyben a falu jegyzőjét gyilkossággal, a falu plébánosát pedig felbujtással vádolta. A Budapesti Büntetőtörvényszék mint rögtönítélő bíróság mindkettőjüket első fokon halálra ítélte, de Tildy Zoltán köztársasági elnök Asztalos János plébános büntetését életfogytiglanra változtatta. Királyfalvy Kremper Miklós jegyzőt kivégezték. A faluból többeket hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre ítéltek. A Fővárosi Bíróság 1990-ben valamennyi elítéltet rehabilitálta.13 A vádlottak, a falu lakói kivétel nélkül tisztességes, vallásos, egyszerű emberek voltak, akik kicsiny földjükből éltek. Voltak köztük párttagok (FKGP és MKP) is, de többségük egyáltalán nem foglalkozott politikával. Az 1948 júniusában Pócspetriben történtek előfordulhattak volna az ország bármely más pontján is. A pócspetri esetet a kommunista propaganda teljes mértékben kihasználta. A tömeg felizgatásáért az egyházat tették felelőssé.

Az év végén a kommunista vezetők elérkezettnek látták az időt Mindszenty József letartóztatására. A politikai rendőrség Décsi Gyula alezredes vezette különítménye 1948. december 26-án tartóztatta le az érseket az esztergomi prímási palotában, majd 39 napon keresztül tartották fogva az Andrássy út 60-ban. Kádár János akkori belügyminiszter „meglepő gyorsasággal”, már december 29-én nyilvánosságra hozta a Mindszenty elleni rendőri vizsgálat eredményét, a későbbi per vádpontjait. Ezek teljesen egybecsengtek a Rákosi Mátyás által 1948. november 27-én, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetősége előtt megfogalmazott irányelvekkel.14 Az esztergomi érseket köztársaság-ellenes összeesküvéssel, kémkedéssel, valutaüzérkedéssel és Magyarországon a királyság visszaállítására irányuló szervezkedéssel vádolták.15

13 Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (PSZL) 274. f. 11/79. ő.e. Kádár János feljegyzése Pócspetriről. 1948. június 5.; ÁBTL 3.1.9. V-51023 Asztalos János és társai ügy. A Pócspetriben történteket többen is feldolgozták: Ember Judit 1982-ben 108 perces dokumentumfilmet forgatott az eseményről, interjút készített még élő tanúkkal. A filmet akkor betiltották, de később a siker miatt a szövegkönyvet is kiadták. Ember Judit-. Pócspetri. [A kötet a „Pócspetri” című dokumentumfdm dialóglistájal Amicus, Bp., 1989.; Mészáros István-. Mindszenty és Ortutay. Szerzői kiadás, Bp., 1989. 158-159.; Mikó Zsuzsanna: A Pócspetri Pere(k). Az egyházi iskolák államosítása Magyarországon 1948. A Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány évkönyve, 2008. Szerk.: Szabd Csaba, Szigeti László. Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány, Új Ember, Bp., 2008. 123-137.

14 Magyar Országos Levéltár (MOL) M-KS 276. f. 52/4. ő. e. Az MDP Központi Vezetősége ülése, 1948. november 27.

15 A Szabad Nép 1948. december 29-ei száma hozta le a Belügyminisztérium sajtóosztályának közleményét. Az ismert vádpontok alapján állították össze nagyon rövid idő alatt a vádiratot is. Vö. A Mindszenty-per. Szerk. Gergely Jenő, Izsák Lajos. Reform Kiadó, Bp., 1989. Rákosi a vizsgálatot mindvégig figyelemmel kísérte, útmutatásaival segítette az ÁVH munkáját. Vö. Iratok az igazság