A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Szabó Csaba: A katolikus egyház elleni koncepciós perek Magyarországon (1946-1972)
Szabó Csaba A KATOLIKUS EGYHÁZ ELLENI KONCEPCIÓS PEREK MAGYARORSZÁGON (1946-1972) A létezett szocializmus1 idején a magyarországi koncepciós perek sorában nagy jelentőséggel bírnak a politikai szándék szerint rendezett és levezényelt egyházellenes bírósági eljárások. Ezek kiemelten fontosak a perek száma, és a bennük elítéltek sokasága miatt, de a társadalom átalakulására, a társadalom egészére gyakorolt hatásuk okán is. A szakirodalom általában két kifejezést használ a politikai célból folytatott bírósági eljárásokkal kapcsolatban: a koncepciós pert és a kirakatpert. Az előbbi mindenképpen szélesebb fogalom, amely tartalmazza az utóbbit. A koncepciós per, ügy, eljárás minden olyan esetre használható kifejezés, amelynek során főként az önkényuralmi rendszerek (ritkábban demokráciák is) eszközként használják fel a jog- és igazságszolgáltatást, sőt a rendőrséget is, a jogérvényesítés keretei látszatának megtartásával, hogy leszámoljanak (politikai) ellenfeleikkel. A törvénysértő eljárás során általában előre kigondolt hamis vádak, bizonyítékok, kikényszerített vallomások alapján hoznak előre elkészített ítéletet. A koncepciós pereken belül megkülönböztetjük a konstruált pereket, amikor a vád eleve hamis bizonyítékokon alapul, és tendenciózus pereket, amikor jogszabály- vagy törvénysértés történik, de éppen a jogszabály vagy törvény kiforgatásával (Magyarországon leggyakrabban az 1946. évi VII. törvényre2 hivatkozva). A kirakatperek a koncepciós ügyek speciális esetei, amikor a politikai szándék kiterjed arra is, hogy az eliminálandó ellenséget (rajta, mint reprezen1 A magyar és nemzetközi terminológia jelen időben használja a kifejezést: létező szocializmus (német: Realsozialismus, realer Sozialismus vagy real existierender Sozialismus', angol: Real Socialism-, francia: le socialisme réel, socialisme réellement existan). Tudatosan alkalmazom a múlt idejű terminus technicust a világon létrejött szocializmus életképtelenségének és bukásának ismeretében. Magyarország történetére vonatkoztatva, a létezett szocializmus kifejezés alatt az 1944/45 és 1989/90 közötti időszak egészét értem, ugyanis az egész korszakot, a teljes 45 évet egyaránt jellemzi és meghatározza a kommunisták szándéka a hatalom megszerzését és megtartását illetően, akárcsak a cél érdekében használt eszközeik. 2 Az 1946. évi VII. törvényt (1946. március 12.) a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről. A Sulyok Dezső által találóan „hóhértörvény”-nek nevezett jogszabály ugyanazt a szerepet töltötte be Magyarországon a kommunista rendszer kiépülésében, mint Adolf Hitler „Harmadik Birodaloméban” a berlini Reichstag felgyújtása után, 1933. február 28-án elfogadott törvény „zum Schutz von Volk und Staat“. Segítségével nálunk is hamarosan megkezdődött a társadalom bekebelezése, uniformizálása, „gleichschaltolása”.
