A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Sipos Péter: Jugoszlávia felosztása 1941-ben
848 SIPOS PÉTER hadifontosságú ércek, ólom, vas, cink, réz, króm stb. szállítása. Ezért Kelet-Szer- biában külön német védelmi területet (Schutzgebiet) jelölt ki. Szerbia német katonai megszállás és igazgatás alá került. Az 1941. április 24-én Bécsben lezajlott német-olasz megbeszélésen Hitler és Ciano megegyezett abban, hogy Szerbia „olyan kicsiny maradjon, amennyire lehetséges s így lehetetlenné válik, hogy a jövőben megismétlődjön az összeesküvő klikk árulása.”17 Bánát szintén német katonai megszállás alá került, erre még visszatérünk. Olaszország, mint említettük, megkapta Szlovénia déli részét Ljubljanával. Montenegrót az olasz hadsereg szállta meg. S megvalósult a régi álom - olasz fennhatóság alá került az Adriának az itáliai félszigettel átelleni partja: a Fiumei-öböl és környéke, a dalmáciai partvidék Zára és Split között a szigetekkel, kivéve Pag, Brac és Hvar nagy szigeteit, valamint a Cattarói-öböl és környéke, összesen 5400 km2, 380 ezer lakossal. Az olasz uralom alatt lévő Albániához csatolták az északi részével határos jugoszláv területet, így Montenegró egy részét, Koszovó nagyobb felét. Az olasz protektorátus területe 28 ezer km2-ről 43 ezer km2-re növekedett. A római politika azonban nem érte be ennyivel és célul tűzte ki, hogy a független Horvátország trónjára a Savoyai-ház egyik hercegét ültesse II. Tomiszláv néven. Más várományos azonban nem akadt, mint Savoyai Aostai Aimone spoletoi herceg. Ajelölt valójában egy - mai szóval - playboy volt, aki nőket hajkurászott és sűrűn nézett a pohár fenekére. „Micsoda pompás egy személy királynak”18 - írta róla naplójában gúnyos-keserűen Ciano. Persze őhercegségének azért volt annyi józan esze, hogy soha nem tette be a lábát virtuális királyságába... Hitler Jugoszlávia feldarabolásában döntő fontosságú mozzanatnak tekintette az önálló Horvátország létrehozását. Ezzel Mussolini is egyetértett és a tengelyhatalmak minden katonai és politikai támogatást megadtak a Neza- visna Drzava Hrvatska (NDH - Független Horvát Állam) létrehozásához. Joggal jegyezték meg Ladislaus Hory és Martin Broszat német történészek, hogy „ennek az államnak a keletkezési körülményei persze kevéssé adtak okot arra, hogy ennek a formulának meggyőző erőt adjanak.”19 Az NDH birtokállományát a horvát-szlavón törzsországok, Bosznia (a Dri- náig), Hercegovina és a dalmát partvidék egy része alkották. Területe 102 ezer km2 volt, a jugoszláv királyság kétötöde és kétszer akkora, mint a németek megszállta maradék Szerbia. A 6 millió lakosból 3 millió katolikus horvát, 2 millió pravoszláv szerb és bosnyák, félmillió boszniai muszlim, 140 ezer német, 70 ezer magyar, 40 ezer zsidó, valamint 150 ezer szlovén, cseh, szlovák és ukrán volt. Az NDH lakosságának etnikai és vallási összetétele nem felelt meg az usz- tasa álomnak, amely nem csupán független, hanem egyöntetűen katolikus és horvát országot képzelt el, amelyben nincsen helye más vallásoknak és etnikumoknak. Ante Pavelic „Poglavnik” vezetésével gőzerővel és a legkíméletlenebb 17 Akten zur Deutschen Auswärtigen Politik 1918-1945. I. m. Band 2. 525. 18 Ciano’s Diary i. m. 399. 19 Ladislaus Hory-Martin Broszat: Der Kroatische Ustascha-Staat, 1941-1945. Deutsche Verlags- Anstalt. Stuttgart, 1965. 57.
