A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Sipos Péter: Jugoszlávia felosztása 1941-ben
842 SIPOS PÉTER Bulgária jelentősége a novemberi hadiesemények következtében azonban jelentősen megnövekedett a német stratégiában. Egyrészt védelmi zónát jelentett a román olajmezőket fenyegető brit légitámadások ellen, másrészt nélkülözhetetlen felvonulási területként jött számításba a Wehrmacht tervezett görögországi hadjárata esetén. A bolgár kormány végül 1941. március 1-jén csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, miután német részről ígéretet kapott arra, hogy görög területek elcsatolásával kijárat nyílik számára az Egei-tengerhez. A hitleri diplomácia kétségkívül sikert ért el a háromhatalmi egyezmény délkelet-európai-balkáni kiterjesztésével. Ez azonban a térség politikai-hadászati biztosításának csak egyik felét jelentette. Megoldásra várt még a német pozíciók katonai megszilárdítása. Hitler már 1940. november elején fontolóra vette, hogy a Wehrmacht Bulgárián át az Egei-tengerig nyomuljon előre. A hadsereg főparancsnoksága pedig utasítást kapott arra, hogy tegyen előkészületeket Görög-Macedónia és Trákia elfoglalására. A vezér és kancellár 1940. november 22-én kiadott 18. sz. utasításában elrendelte a romániai német katonai misszió megerősítését, hogy a Görögország elleni támadásra előirányzott tíz hadosztály akadálytalanul jusson el Magyarországon és Románián át a Duna bolgár szakaszáig. A támadásba a német vezérkar Wilhelm List vezértábornagy különösen erős, öt hadtestből álló 12. hadseregét kívánta bevonni. 1940. december 13-án adta ki Hitler a 20. sz. utasítást a „Marita” fedőnevű vállalkozás végrehajtására. Ennek célja az első lépésben Eszak-Görögország, majd a lehetőségek szerint egészen Korinthoszig a görög szárazföld birtokbavétele. Hitler és vezérkara nyitva akarta tartani azt a lehetőséget, hogy a bevetett egységeket viszonylag gyorsan kivonhassák a keleti hadjáratban való alkalmazás céljából. A Marita-hadművelet előkészítése során Magyarország fegyveres semlegessége újabb csorbát szenvedett. 1940. december 13-án megindult a német alakulatok és hadfelszerelés átszállítása Romániába. Az átvonulás olyan mértékben igénybe vette az ország vasútvonalait, hogy katonai menetrend lépett életbe, amely éppen a karácsonyi csúcsforgalom idején korlátozta a MÁV személy- és teherforgalmát. Hitler nagyon elégedett volt a Teleki-kormány „határozott és következetes magatartásával”.8 1941. március 2-án megkezdődött a Dunán vert hidakon át a német csapatok bevonulása Bulgáriába. Március végéig befejeződött a 12. német hadsereg főerőinek felvonulása a bolgár-görög határon, a támadás kezdetét április elejére tűzték ki. Összegezve megállapítható, hogy a német magatartás Délkelet-Európával szemben 1940 októberétől 1941. március végéig a súlypontjaiban változott: a politikai, gazdasági és katonai kényszerítéstől eljutott az erőszak nyílt alkalmazásáig.9 8 Juhász Gy.: A Teleki-kormány külpolitikája i. m. 170. 9 DRZW. Band 3. 441.