A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Simándi Irén: „Mi újság a piacon?” Közellátási helyzetkép a rádióban 1946
818 SIMANDI IREN 35 000 mailat kaptak, ez mintegy 140 q húst jelentett. „Kenyércsatával biztosítja” a miniszter a „széncsata sikerét” - hangzott el a műsorban.11 A Közellátásügyi Minisztérium Sajtóosztálya „Közellátási helyzetkép” című műsorának 1946. augusztus 31-én elhangzott előadásából kiderült, hogy a közellátás biztosításának érdekében ismét a beszolgáltatás volt a legfontosabb. „Országszerte folyik az újtermésű gabona begyűjtése és nincs panasz a gazdákra: egyrészt megértették, hogy a gazdatársadalom és az ipar munkásság szoros együvé tartozása mindkét fél számára áldozathozatalt és előnyt is jelent, másrést a forint országos sikere a legjobb biztosítéka annak, hogy megszűnvén a feketepiac a gazdák által eladásra szánt gabona a közellátás érrendszerébe jusson.” A gazdák a búzáért ugyanazt az árat, már az új pénzből mázsánként 40 forintot kapnak, ha azt beszolgáltatva gyűjtőkereskedőnek vagy ha vásárlási engedéllyel rendelkező magánkereskedőnek adták át. A legtöbb helyen a kevés pénz miatt sokkal nagyobb volt a kínálat, mint a kereslet. Az 1946. július 27-ei jelentés szerint búzából 120 000, rozsból 55 000 qjött be, az augusztus 12-ei jelentésből kitűnően a búza beszolgáltatása megötszöröződött, 551 000 q érkezett be. Rozsból hatszorosára emelkedett a beszolgáltatott mennyiség: 322 000 q lett. A kormány igyekezett szűkíteni az agrárollót, vagyis azzal segíteni a gazdákat, hogy terményeik áráért a korábbiaknál több iparcikket tudjanak vásárolni. A kormány ugyanakkor a rádió műsorában is igyekezett megnyugtatni az embereket: „nincs szó a gabonaárak felemeléséről, a 40 forintos búzaár végleges”. A gazdákhoz szólva pedig: „Az agrárollót a kormány az iparcikkek árainak leszállításával igyekszik szűkíteni, mint ahogy azt a nap-nap után megjelenő árleszállító rendeletek bizonyítják.” A Sajtóosztály arról is tájékoztatta a hallgatókat, hogy a fővárosba jelentős mennyiségű burgonya érkezett, ami több hónapra fedezi a szükségletet. Közérdekű információként hangzott el, hogy a kormányzat szeptemberben a kenyérfejadagot 20 dkg-ról 25 dkg-ra emelte, amit „kivétel nélkül minden ellátatlan megkap”. A nehéz fizikai munkát végzők fejadagja változatlan maradt, a 12 éven aluli gyermekek, valamint az ún. „munkáspótjegy kenyérszelvény nélkül” kiadásra kerül. A rendelet értelmében a 12 éven aluli gyermekek és azok, aki addig munkáspótjegyet kaptak (ipari üzemek irodai alkalmazottai, köztisztviselők, orvosok stb.), „nem kapnak kenyérpótjegyet, hanem fejadagjuk a felemelt 25 dkg-al ugyannyi marad, mint augusztusban”. A jegyeiket megkapták a kenyérjegy kivételével, azt ígérték, arra szeptemberben más élelmiszert fognak kapni. A kenyérfejadag emelésével ellentétben, a kormányzat szeptemberben zsiradékból, cukorból, húsfélékből „nem tud annyi kalóriát adni, mint amennyi kívánatos volna” ezért a hiányzó kalóriamennyiséget kenyér formájában pótolták. A piacokon sok szó esett a tojás árának felemeléséről. Az új árrendezés értelmében a tojás termelői ára 5, 60 forint kilogrammonként, fogyasztói ára a fővárosban 5,76 forint, vidéken pedig 3,96 forint volt. A rendelet azt is meghatá11 MOL K615. f. 342. cs. 71-75. Közellátási helyzetkép. 1946. április 14.
