A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Simándi Irén: „Mi újság a piacon?” Közellátási helyzetkép a rádióban 1946
810 SIMÁNDI IRÉN alkuba is bocsátkozott a kereskedővel „illúzióból, hogy ezzel legalább annak ideje alatt” átélje az „örömöt és élvezetet, amit egy-egy jobb falat gondolata, beszerzése szerezhet”. A műsor munkatársai tájékoztattak az élelmiszerjegyek helyzetéről. Azok, akik pótjeggyel rendelkeztek, számíthatnak arra, hogy kaphatnak hatósági olajat. A közellátási miniszternek januárban sikerült elérni, hogy a nehéz fizikai munkát végzők, hivatalnokok és a 12 éven aluli gyerekek pótjegyre olajat kaphassanak. A nehéz fizikai munkát végzőknek 40 dkg olajat, a többieknek pedig 20 dkg olajat ígértek. Ugyancsak a nehéz fizikai munkát végzők pótjegyre 40 dkg margarint a többiek, 30 dkg margarint kaphattak. A Községi Elelmiszerellátó Üzem a saját készletéből 1 éves korig a csecsemőknek a januárban kiadott „budapesti jegyek bal felső sarkában lévő „A” betű levágása ellenében 5 dkg vajat, az 1-3 éves gyermekek részére kiadott tejjegyek „B” betűs szelvénye ellenében egy darab chester-sajtot” osztott ki hatósági áron, a polgármester rendelete értelmében. Cukorellátásban minden alapélelmiszer-jeggyel rendelkezőknek szelvényenként 10 dkg cukrot, a gyermekjegyekre 15 dkg cukrot adtak. A szelvényeket január 26-ig kellett a kereskedőknél levágatni. „Minden pótjeggyel ellátott személy január hóra 1 darab tojást kap a Községi Elelmiszerárusító Üzemnél.” A Nagy-Budapesti alapélelmiszer-jegyekre szelvényenként 20 dkg gyümölcsízt lehetett kiváltani. A felnőtt és gyermek élelmiszerjegyek „B” betűvel ellátott szelvényeire 2 dkg élesztő is kiosztásra került. A szelvényeket január 26-ig kellett a kiskereskedőknél „beváltás céljából elismervény ellenében levágatni”. „A hüvelyes jegy I. szelvényére fél kiló bab kerül kiosztásra.” Reményüket fejezték ki, hogy mindenki megkapja a „hüvelyes fejadagot” nem úgy mint az elmúlt hónapban, amikor a jegyet a kereskedők sok helyen levágták, de a fejadagot az emberek nem kapták meg.6 A piacokat járó minisztériumi munkatársak az 1946. február 14-én elhangzott adásban arról számoltak be a hallgatóknak, hogy az új híd7 pesti és budai oldalán mit kínálnak a kereskedők. Arccal a hídnak fordulva mondták el a látottakat a hallgatóknak. „A tömeges átkelők közé furakodva és lépésenként csoszogva előre haladva, a járdaszélen felhangzik az oly jól ismert sziszegő hang tűzkövet, szacharint kínálva.” Az utcai árusok elfoglalták helyeiket a híd környékén, volt, aki kisasztalra rakodva, mások kövekre helyezték áruikat. Mindent árusítottak, cigarettát, mindenféle dohányt, gyufát, cipőpertlit, újságot, frissen pattogatott kukoricát, volt pogácsa és máléárus és melaszos süteményárus is. Budán a kép nagyon hasonló. A villamosmegálló környéke volt a legforgalmasabb, ott helyezkedtek el az árusok. Az áruk hasonlóak voltak, mint a pesti oldalon, volt azonban némi eltérés, már ami a „hófehér mákos sütemény” látványát illette. Kapható volt frissen sült fánk és lángos is. A háború előtti nagy forgalom nem érződött, akkor szekereken hordták ide a Buda környéki 6 MÓL 615. f. 341. cs. 1-4. Mi újság a piacon? 1946. január 24. 7 A Kossuth-hídról van szó, amely 1946. január 18-án nyílt meg a forgalom számára. http://budapestcity.uw.hu/07-hidak/10-kossuth-hid-hu.htm (Letöltés ideje: 2012. január 2.)
