A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Mikó Zsuzsanna: A népbírósági jog és a budapesti népbíróság működése 1945-1950

hogy a pártok olyan tagokat jelöljenek, akik feddhetetlen előéletűek, legalább a 20., de lehetőleg inkább a 26. életévüket már betöltötték.39

A Budapesti Népbíróság elnöki iratai között fennmaradtak a laikus népbí- rák személyi lapjai, így ezekből valamennyire képet alkothatunk a delegált nép- bírák társadalmi hovatartozásáról. A foglalkozás rovatban feltüntetett adatokat azonban sok esetben erős kritikával kell fogadnunk, mert a különböző időpontokban elkészített személyi adatlapokon ugyanannál a személynél más-más bejegyzés szerepelt. Zinner Tibor adatai alapján a kommunista párt népbírái főként a kisiparos és munkás rétegből kerültek ki, és jelentős számban képviseltették magukat a pártalkalmazottak is. A diplomával rendelkező értelmiségiek szinte teljesen hiányoztak, csak elvétve szerepelt egy-egy orvos vagy jogi végzettségű személy a népbírák között. A Szociáldemokrata Párt népbíráinak zöme szintén kisiparos és munkás volt, de nagyarányú volt a kereskedelmi dolgozók és tisztségviselők jelenléte is. Itt már jóval magasabb volt a diplomások aránya. A Nemzeti Parasztpárt esetében a népbírák jelentős része magántisztviselő volt, és szinte azonos százalékban voltak jelen a nyugdíjasok és egyetemisták is. A Független Kisgazdapárt laikus népbírái voltak a legkvalifikáltabbak, magas a jogi doktorátussal rendelkezők, a gyakorló ügyvédek, az egykor magas hivatali állást betöltő nyugdíjasok aránya. A Polgári Demokrata Párt népbíráinak nagy része szintén a diplomával rendelkező nyugdíjasok közül került ki.40

A politikai ellenőrzés további eszközeként a hivatásos bírák kiválasztásánál is szigorúan érvényesült a megbízhatóság. Erre jó példaként szolgált Major Ákos népbírói működése. O kezdetben a Budapesti Népbíróság elnöke volt, majd 1946-tól a Népbíróságok Országos Tanácsának vezetője lett. A korszak két legnagyobb jelentőségű bíróságának vezetését úgy látta el, hogy hosszú ideig nem rendelkezett egységes ügyvédi és bírói vizsgával, mert ahogy életrajzában írta, ebben a volt rendszer - amelyben hadbíró századosként működött - megakadályozta.41 Major Ákos azonban mind a magyar kommunista vezetés, mind a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet képviselője számára elfogadható személyiség volt, akit mindig jól lehetett instruálni a meghozandó ítéletek tekintetében. Mindvégig pártonkívüli maradt (amikor beadta tagfelvételi kérelmét a Kommunista Pártba, Rákosi Mátyás utasította arra, hogy ne lépjen be a pártba), így azonban már csak a külvilág számára maradt fenn pártatlanságának látszata.42

A Budapesti Népbíróságon szolgálatot teljesítő hivatásos tanácsvezetők személyével kapcsolatban is gyakran merültek fel problémák. Major Ákos 1945

A NÉPBÍRÓSÁGI JOG ÉS A BUDAPESTI NÉPBÍRÓSÁG MŰKÖDÉSE 775

39 BFL XXV 1. d. Budapesti Népbíróság elnöki iratai I. A. 59. Miniszteri rendeletek.

40 Zinner T: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez i. m. 147-148. Időközben bekerültek a Fővárosi Levéltárba a laikus népbírák életrajzai, amelyeknek a feldolgozását folyamatosan végzem, így remélhetőleg hamarosan a fentieknél pontosabb képet alkothatok a népbírák társadalmi összetételéről.

41 MOL XIX. E. 1. a. Igazságügyi Minisztérium Debreceni iratok Ta 47214.

42 Major Ákos személyéről a Szövetséges Ellenőrző Bizottság először a Budapesti Népügyészség vezetőjétől kért tájékoztatást. BFL XXV 2. a. Budapesti Népügyészség elnöki iratai H. 74. A Rákosi Mátyással való találkozásait visszaemlékezésében írta meg Dr. Major Ákos: Népbíráskodás. Forradalmi törvényesség. Egy népbíró visszaemlékezései. Budapest. Minerva 1988.