A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Mikó Zsuzsanna: A népbírósági jog és a budapesti népbíróság működése 1945-1950
768 MIKÓ ZSUZSANNA fogatás előtt állnak olyanok, akik ennek a hazának igen sokat ártottak, s akiknek köszönhető, hogy ilyen szomorú kérdések merültek fel, s hogy Budapest romba dőlt. Megköveteli az ország becsülete, a magyar nép egyeteme, hogy szenvedjenek, bűnhődjenek ezek az igazán hazátlan elvetemült bitangok, akik kiszolgáltatták az országot, a fővárost ennek a szörnyű pusztulásnak. Az ő bűnük, a fasiszták bűne, a szálasik bűne, hogy Magyarország és a magyar nép ilyen helyzetbe került. ... Lehetetlen, hogy amikor tudjuk, kik a bűnösök, ne vegyék el méltó büntetésüket.”12 Vas Zoltán a következőkben azt javasolta, hogy a nemzeti bizottság öttagú, szűkebb bizottsága jelölje ki a népbíróság elnökét, aki , jogvégzett magyar hazafi legyen, akinek ítélőképességében mindenki megbízhat.”13 Ezenkívül még a bizottság feladatává tette, hogy delegáljon négy küldöttet, akik majd az ítélkezésben vesznek részt, és melléjük jelöljön ki egy ügyészt is. A kérdés fontosságát mutatta, hogy a nemzeti bizottság ötös tanácsa másnapi ülésén már kinevezte a népbíróság elnökévé Major Ákos14 volt hadbíró századost. A bizottság döntése alapján öt népbírósági tanácsot kellett felállítani, amelyek megszervezésével négytagú bizottságot bíztak meg. A Major Ákos vezette bizottság jelentése alapján a Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. február 19-ei ülésén a Budapesti Népbíróság vezetőjévé és egyben az I. számú tanács vezető bírájává Major Ákost, a II. számú tanács vezető bírájául Szűcs János pestvidéki törvényszéki bírót, a IV számú tanács vezetőjéül pedig Pálosi Béla szolnoki törvényszéki bírót nevezte ki. A népbíróság mellett működő Budapesti Népügyészség vezetője Szebenyi Endre budapesti ügyvéd lett, népügyészi kinevezést Szabó Ferenc hadbíró főhadnagy, Krasznai Antal, Ambrus József, Somogyi Ödön és Fenesi Ferenc budapesti ügyvédek kaptak.15 Már a kezdeti időszakban nagy súlyt helyezett a nemzeti bizottság arra, hogy a közvélemény is megismerje a népbíróság munkáját, ezért nevezték ki 12 A budapesti nemzeti bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946. Szerk. Gáspár Ferenc, Halasi László Budapest 1975. 262-263. 13 Uo. 263. 14 Major Ákos 1908. május 23-án született Újpesten, apja szénbányászati számvevőségi tisztviselő volt. A szegedi egyetem jogi karát 1931-ben fejezte be, 1933-tól hadbíró főhadnagy, 1940-től százados. 1933 és 1943 között ügyészi beosztásban teljesített szolgálatot. 1935. november 1-jétől 1938 közepéig a honvédfőparancsnok ügyészének helyetteseként katonaszökevények kémkedési ügyeit intézte, saját bevallása szerint halálos ítéletek meghozatalában nem működött közre. 1939. február 1-től 1942. május 31-ig a honvéd légierőknél a baleseti ügyeket vizsgálta. O derített fényt a délvidéki tisztikar visszaéléseire, amiért Signum Laudis kitüntetést kapott. 1942. május 31. és 1943. június 26. között az orosz hadműveleti területen a 2. repülődandár parancsnokság tábori bíróságának vezetője. 1943. július 1-től 1944. július 15-ig a Budapesti Honvédtörvényszéken vizsgáló és tárgyalásvezető bíró, külön kiemelésre méltónak találta, hogy nem foglalkozott politikai ügyekkel, hanem főként a tiszti ügyek bírája volt és hadiüzemi munkások elleni ügyekkel foglalkozott. A kommunista Tamás öccse miatt feljelentették a vezérkari főnöknél, és ezért áthelyezték a budapesti hadtest ügyészségéhez ügyészhelyettesnek, ebbéli minőségében leplezte le az 1944. október 15-re tervezett katonai lázadást és javaslata alapján oszlatta fel a belügyminiszter a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetséget. 1944. október 16-tól október 31-ig Gestapo fogságban volt, utána bűnvádi eljárás is indult ellene. 1944. december elsejétől a Székesfehérvári Kerületi Parancsnoksághoz osztották be, ahonnan december 24-én megszökött. 1945. április 10-én kapott őrnagyi rangot. 15 A budapesti nemzeti bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946. I. m. 36-37.
