A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Mikó Zsuzsanna: A népbírósági jog és a budapesti népbíróság működése 1945-1950

Mikó Zsuzsanna

A NÉPBÍRÓSÁGI JOG ÉS A BUDAPESTI NÉPBÍRÓSÁG MŰKÖDÉSE 1945-1950

Magyarországot az 1945. január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszünet kötelezte a háborús bűnösök letartóztatására, a felettük való ítélkezésre és az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatására.1 A Dálnoki Miklós Béla vezetésével létrejött Ideiglenes Nemzeti Kormány tisztában volt azzal, hogy külföldi elismerésének egyik alapvető feltétele, hogy minél gyorsabban lépjen ebben a kérdésben. így már 1945. január 25-én megszületett a népbíráskodásról szóló első rendelet, a 81/1945. M. E. számú, ezt módosította és kiegészítette az 1440/1945. M. E. számú rendelet, majd az 1945. évi VII. törvénycikk emelte törvényerőre a népbíráskodás tárgyában hozott rendeleteket.2

A jogszabály előkészítését Réczei László miniszteri osztálytanácsos és Balogh Győző bíró végezte el. A Magyar Kommunista Párt által az Igazságügy-minisztériumba delegált Kovács Kálmán feladata volt a kodifikációs tevékenység irányítása, és emellett neki kellett megszerveznie a népbíróságokat és ellátni felügyeletüket.

Az új típusú igazságszolgáltatás lényegét jól foglalta össze Berend György

1948-ban: „a népbíráskodás olyan, bíróság által történő törvényalkalmazás illetve igazságszolgáltatás, amelyben az eljáró bírók valamennyien, vagy azok túlnyomó része nem szakképzett bíró, hanem jogi képesítéssel nem rendelkező és azt élethivatásszerűen nem űző személyekből áll.”3

A jogalkotó részéről Ries István igazságügy-miniszter határozta meg a népbíróságokkal szembeni elvárásokat: „...a népbíráskodás célja, hogy a nép a vele szemben elkövetett háborús és népellenes bűncselekményekért minél gyorsabban és minél teljesebb elégtételt nyerjen. A nemzet pere megrontóival szemben. Voltaképpen egy per, mely technikai szempontokból bomlik különböző perekre. Olyan igazságügyi feladat, amelynek végleges nyugvópontra jutásától népünk demokratikus újjászületése, az ország demokratikus átalakulása függ.”4

1 Magyar Köztársaság Törvénytára 1945-1946. évi törvények. Bp., Athenaeum, 1947. 16.

2 A népbírósági joggal kapcsolatos legújabb összegző munkára 1. Papp Attila'. Néptörvényszék, népbíróság és népbírósági jog Magyarországon. In. e-tudomány 2011. 4. sz. www.e-tudomany.hu

3 Berend György. A népbíráskodás. Szeged. 1948. 15.

4 Idézi Zinner Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez és a népi demokrácia védelméhez különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra. In: Budapest Főváros Levéltára Közleményei ‘84. Bp., 1985. 140.