A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Katona Csaba: Forradalom előtt - avagy nagymagyar út Moszkva felé? Néhány gondolat Szekfű Gyula 1945 utáni szerepvállalásáról
Katona Csaba FORRADALOM ELŐTT - AVAGY NAGYMAGYAR ÚT MOSZKVA FELÉ? Néhány gondolat Szekfű Gyula 1945 utáni szerepvállalásáról Szekfű Gyula történész - akkor éppen a Magyar Köztársaság Szovjetunió-beli követe - 1948. február 15-én írta meg összefoglaló jelentését Moszkvában az 1947. év politikai eseményeiről.1 Ebben az érdekes dokumentumban egyebek mellett az alábbi szavak olvashatóak: „Magyarország jövője csak olykép lesz biztosítható, ha a Szovjetunió nyugati határán lévő ex-satellita államok sorába beleilleszkedve, a szovjet bizalmat megnyerjük, ami viszont csak oly bel- és külpolitika segítségével lehetséges, amely végképp kiküszöböli azon felvetést, hogy Magyarországon a reakciós erők valaha is visszafordíthatnák a történelem szekerét, s elfordíthatnák az egyedül lehetséges szovjetbarát útról.”2 Legalábbis meglepőnek ható szavak ezek a két világháború közötti, ún. Hor- thy-korszak egyik vezető történészétől/ideológusától, mint ahogy kétségkívül furcsán hat az is, hogy milyen szerepet kapott 1945 után az újraformálódó Magyarországon. Szekfű moszkvai követi, majd nagyköveti3 szerepvállalásáról számosán nyilvánítottak - egymásnak jelentős mértékben ellentmondó - véleményt, nem mellőzve az esetleges szélsőséges értékítéleteket sem. Az alábbiakban, mindössze érintőlegesen, a teljesség igénye nélkül, ezekből szeretnék válogatni, csupán érzékeltetendő, hogy Szekfű életútjának értékelése - és azon belül pályájának ez a szakasza - mennyire megosztó tud lenni.4 Czigány Lóránt például egyértelműen Szekfű mellett tört lándzsát, moszkvai szerepvállalását kényszernek, politikai véleményalkotását és a Forradalom után című művében kifejtett nézeteit szimplán realistának lát(tat)va: „Am Szekfű Gyulának hátra volt még a feketeleves. Vállalnia kellett a moszkvai követség ódiumát. Szabó Zoltántól tudjuk, hogy Szekfű úgy került Moszkvába, mint Török Bálint a Héttoronyba. Moszkva ugyanis azt kívánta, (ahogy ezt a SZEB vezetője, Vorosilov 1 Szekfű Gyula moszkvai magyar követ összefoglaló jelentése az 1947. év fő politikai eseményeiről. Moszkva, 1948. február 15. Közli: Lázár György: Szekfű Gyula követ és a moszkvai magyar követség jelentései (1946-1948). Szerk. Gecsényi Lajos. Bp., 1998. 176-184. 2 Lázár Gy.: Szekfű Gyula követ i. m. 176. 3 A szovjet-magyar diplomáciai kapcsolatokat 1948. május 15-vel emelték nagyköveti szintre; ekkor vehette át megbízólevelét Szekfű Gyula korábbi követ. Lázár Gy.: Szekfű Gyula követ i. m. 196. 4 A közelmúltban megjelent, Szekfű pályájának utolsó éveit tárgyaló alapvető írás: Hatos Pál: Az öreg Szekfű Gyula (1945-1955). Kommentár, 2011. 2. sz. 40-59.
