A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Izsák Lajos: A Tildy-kormány politikája
A TILDY-KORMANY POLITIKAJA 725 A kommunista párt vezérszónoka Rajk László, a rend és a közbiztonság megszilárdításának fontosságáról szólva azt hangsúlyozta, hogy amikor a pártja rendről beszél, akkor a demokrácia rendjének védelmét és biztonságát szeretné elérni. A közigazgatás megtisztítását azonban nemcsak politikai szempontból tartotta nélkülözhetetlennek, hanem gazdasági okokból is. Rajk sürgette a földreform befejezését és felhívta a figyelmet arra, hogy egyes ügyvédek és más „paragrafuscsavarók” segítségével nemegyszer sikerrel kísérelik meg kifosztani jogos tulajdonukból az új gazdákat. Szeder Ferenc, az SZDP szónoka - a párt előzetes programjavaslatának megfelelően - a vitában felvetette az államforma kérdését is. Kijelentette, hogy pártja a leghatározottabban a köztársasági államforma mellett foglal állást. A vitában a koalíciós pártok képviselői közül egyedül Révai József, az MKP képviselője reagált pozitívan a javaslatra. A többi szónokhoz hasonlóan Szeder is foglalkozott a földreformmal és történelmi vívmánynak tekintette végrehajtását. Kiállt az újbirtokosok személyi és vagyonbiztonsága mellett, ugyanakkor az újbirtokosok gazdasági megerősödésével, a mezőgazdasági termelés fejlesztésével összefüggésben alapvető kérdésnek tekintette a parasztság megbarátkozását a szövetkezeti gondolattal, illetve annak gyakorlati megvalósításával. Szeder természetesen nem a szovjet „kolhozokra”, hanem a dániai szövetkezetekre gondolt. A szociáldemokrata politikus jóleső érzéssel vette azt is tudomásul, hogy a kormány napirendre tűzte a kulcsiparok és a bányák államosítását. Veres Péter az NPP vezérszónoka elsőként az újjáépítés megkezdését említette, s annak sikeres végrehajtásához nélkülözhetetlen hitel, üzemanyag és nyersanyagok biztosítását, mindezeknél természetesen a nemzetgazdasági szempontok fokozott figyelembevételét. Elsőrendű érdekként a mezőgazdasági ipar újjáépítését jelölte meg. Ez utóbbit az „igazi nagy kérdés”, a földkérdés miatt szorgalmazta. Veres Péter határozottan állást foglalt a földreform gyors befejezése mellett, s konkrétan megjelölte azokat az okokat is, amelyek szerinte késleltetik a befejezést: így, a törvény szövege és értelmezésének hiánya, a te- lekkönyvezés lassú volta, az újgazdák és a kisparasztok megfelelő érdekképviseletének a hiánya. Emiatt sok helyen ki vannak szolgáltatva a nagygazdáknak. Veres egyébként a földigénylő és földosztó bizottságokban, pontosabban azok utódaiban vélte megtalálni a szegény- és kisparasztság érdekvédelmi szervezetét. Az NPP másik képviselője, Kovács Imre is azt hangsúlyozta, hogy a földreform következetes végrehajtása nélkül Magyarországon nem lehet demokráciát építeni. Szóvá tette azt is, hogy a Nemzetgyűléshez és az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz százával érkeznek beadványok, amelyekkel a nagybirtokosok ellenállási érdemeikre hivatkozva 300 kát. hold föld megtartását vagy visszaszerzését (erre a törvény lehetőséget adott - I. L.) szeretnék elérni. Veres és Kovács Imre megalapozottnak tekintette az olyan terveket is, amelyek az újjáépítést külföldi kölcsön igénybevételével vélték megoldhatónak. A párton kívüliek, pontosabban szólva annak a 12 képviselőnek a nevében, akik az ország közéleti és szellemi vezető személyiségeiként kerültek a Nemzetgyűlésbe, Bölöni György szólalt fel. A negyedszázados emigráció után hazatért író, publicista hosszú történelmi visszapillantás után arra a követkéz-
