A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Garadnai Zoltán: Franciaország keleti nyitási politikája 1966-ban

visszatérési lehetőséget adnak a francia jelenlétnek az általános enyhülési politika keretében.”30

Franciaország Lengyelországot tekintette a kelet-közép-európai államok közül a legfontosabb partnerének. A francia elemzések a lengyel vezetőt kitűnő, de műveltség nélküli taktikusnak értékelték, aki ortodox kommunistaként Moszkva-hű álláspontot képviselt, de az 1956-ban megszerzett tekintélye 1966-ra lényegesen megcsorbult. Ebben az összefüggésben viszonyították személyét Kádár Jánoséhoz, akinek ekkora már sikerült konszolidálnia a rendszerét.31 Gomulka a lengyelek külpolitikáját is realistának, de az NSZK-nak az NDK felé irányuló politikáját irreálisnak, feszültséget fokozónak és veszélyesnek minősítette, és megelégedéssel fogadta De Gaulle-nak Cyrankiewicz és Kliszko előtt tett kijelentését a német egyesítés hosszú ideig tartó folyamatára vonatkozóan. A franciákat megkérte arra, hogy legyenek befolyással a németekre azért, hogy politikájuk Kelet-Európa felé megváltozzon.

A lengyel első titkárt nagyon idegesítette az NSZK-ban állomásozó francia csapatok esetleges kivonásának lehetősége, és bár a NATO-ból való francia kivonulást üdvözölte, azok további állomásoztatásának szükségessége mellett érvelt. A Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok javulását egy hosszú folyamatnak tartotta, amelynek az alapját a gazdasági együttműködésben látta, de az NSZK-t továbbra is a szocialista országok első helyen álló partnerének tartotta. Ennek az ellentétnek a feloldása érdekében a lengyel-francia szoros gazdasági kapcsolatok kiépítését szorgalmazta, amelyek alacsony szintje miatt32 a franciákat okolta. Egy új gazdasági egyezmény megkötését javasolta azzal, hogy a francia politika igazán realista csak akkor tud maradni, ha szükségét érezné annak, hogy a keleti kapcsolatait jól működő gazdasági kapcsolatokkal támasztja alá.33

A gazdasági kapcsolatok vonatkozásában a Közös Piac 1968-ban megvalósuló gazdasági egyesülésének következményei iránt érzett lengyel aggodalmakról beszélt, amelyeket a magyar értékelésekkel megegyezően úgy értelmezett, hogy így a nyugat-európai államok elveszítik a szuverenitásukat Brüsszellel szemben, és ez közvetlenül kihathat Franciaország és a kelet-európai országok kereskedelmi kapcsolataira is.

Couve de Murville elismerte a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének fontosságát és azok politikai összefüggéseit, de felhívta tárgyalópartnere figyelmét arra is, hogy a lengyel gazdaság nem termel olyan hatékonysággal és minőséggel, amellyel a nyugati piacon meg lehetne jelenni. A Közös Piacot érintő lengyel felvetésekkel kapcsolatban megállapította, hogy a lényegi problémákat nagyobbnak tartja annál, hogy csak a mezőgazdasági termékekről beszéljenek, de időt kért a kérdés mélyebb megismeréséhez. A németkérdéssel kapcsolatban

FRANCIAORSZÁG KELETI NYITÁSI POLITIKÁJA 1966-BAN 709

30 AMAE Europe Roumanie Dossier 256. Cirulaire N° 144.

31 AMAE Europe Pologne Carton 2498. Fiche.

32 Franciaország a lengyel külkereskedelemben a hatodik helyet foglalta el, miközben a francia exportnak csak 0,35%-a irányult Lengyelországba, amelyet a franciák a lengyel ipari termékek minősége iránt érzett nagy bizalmatlansággal magyaráztak.

33 AMAE Europe Pologne Carton 2498. Entretien entre M. Couve de Murville et M. Gomulka.