A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Garadnai Zoltán: Franciaország keleti nyitási politikája 1966-ban
FRANCIAORSZAG KELETI NYITÁSI POLITIKAJA 1966-BAN 707 Couve de Murville külügyminiszter kelet-európai tárgyalásai (1966. április-szeptember)21 Románia és Bulgária két olyan ortodox kommunista rendszert jelentett, ahol a sztálinizmus megmaradása együtt járt (de más indíttatásból) a francia nyelv iránti érdeklődés növekedésével. A nyugati nyitási politikában 1964 óta élen járó Románia megítélése tovább árnyalódott. Az ország melletti fő érvet az jelentette, hogy De Gaulle enyhülési politikája kelet-európai leképeződésének tartották. Fontos érv volt a román politika mellett, hogy bár a németkérdésben a szovjeteket követő álláspontot képviseltek, de azt kevésbé érzelmi alapon tették, és presztízs szempontok sem játszottak szerepet. Mindezt pedig tehették azért is, mert az ország geopolitikai helyzetéből fakadóan nagyobb mozgástérrel rendelkeztek. Couve de Muville tárgyalt Maurer miniszterelnökkel (1966. április 27.) és Ceau§escu első titkárral (1966. április 28.) is. A Maurerrel folytatott tárgyalásokon elsősorban a nemzetközi kérdéseket vitatták meg, és francia értékelés szerint összességében a francia és a román nézőpont megegyezett, amely alól az egyedüli kivételt a németkérdés eltérő megítélése jelentette.22 Couve de Murville a román első titkárral inkább az általánosság szintjén (kölcsönösen éreztetett tisztelettel és barátsággal) beszélt a két ország kapcsolatai fejlesztésének fontosságáról.23 A franciák értékelése szerint minden, Kelet-Európát érintő kérdést nagy figyelem kísért, de a románok aggódtak a hagyományos német kapcsolatokból fakadó lehetőségek elvesztése miatt, és nem örültek annak, hogy a németkérdést, illetve az európai biztonság problematikáját francia részről szóba hozták. A látogatás lehetővé tette, hogy francia részről előzetesen felmérjék Franciaország keleti nyitási politikájának kelet-európai fogadtatását. A rendszert diktatórikusnak és sztálinistának tartották, ahol (eltérően a többi szocialista országtól) a kommunista vezetők nacionalizmusa és a lakosság nemzeti érzése egymást erősítette, amely pl. a francia nyelv tanulásának 1963 után bekövetkezett reneszánszában is megmutatkozott. Párizsban ezekben a jelenségekben diplomáciai haszonszerzés lehetőségét látták.24 A románokat (hasonlóan a többi szocialista országhoz) a nagy nemzetközi kérdések csak annyiban érdekelték, hogy azok milyen mértékben hatottak ki a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataikra. A román politika viszont komoly érdeklődést mutatott Franciaország új NATO-politikája iránt, mivel abban a saját nemzeti függetlenségi törekvéseikre láttak mintát. A lényeget tekintve azonban Románia is elsősorban saját belső problémáival volt elfoglalva, amelyekben a gazdasági növekedés kiemelt szerepet játszott, gyakorlatilag ennek alapján értékelték a Franciaországhoz fűződő kapcsolataikat is, nagy érdeklődéssel fordultak a kelet-nyugati kapcsolatok rendezése felé.25 21 Couve de Murville életrajza olvasható: Dictionnaire des Ministres des Affaires Etrangéres 1589-2004. Fayard. Paris. 2005. 574-578. 22 AMAE SG-EM Vol. 27. (1966. április 27.) Couve de Muville-Maurer. 23 Uo. (1966. április 28.) Couve de Muville-Ceau§escu. 24 AMAE Europe Roumanie Dossier 257. Note Situation intérieure. 25 Centre des Archives Diplomatiques de Nantes (CADN) Bucarest Carton 476. N°169/Eu. Du voyage de M. Couve de Murville ä travers la presse roumaine. Vö. AMAE Europe Roumanie Dossier 255. 256., ill. AMAE Europe Bulgarie Carton 2284. Circulaire N° 122.