A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - V. - Fülöp Mihály: Szövetséges versenyfutás Németország és Ausztria ellenőrzéséért

SZÖVETSÉGES VERSENYFUTÁS NÉMETORSZÁG ÉS AUSZTRIA ELLENŐRZÉSÉÉRT 687 Franciaország és a német-osztrák kérdés Eden és Molotov 1944. október közepén Moszkvában megegyeztek az Eu­rópai Tanácsadó Bizottság munkájának felgyorsításában. Churchill azért sür­gette Franciaország befogadását a győztes nagyhatalmak közé, mert nem akart egyedül szembe nézni a kontinensen a Szovjetunió hatalmával. Ezzel egy idő­ben Roosevelt is feladta a francia kormány elismerésével szembeni fenntartása­it. A kezdeményezés a teljes jogú francia bizottsági tagság elfogadására Moszk­vától jött. Október végén a brit William Strang, a szovjet Guszev és az amerikai Philip Mosely, addig soha nem látott összhangban és intenzitással láttak a Né­metország háromhatalmi megszállására és ellenőrzésére vonatkozó jegyzőkönyvek véglegesítéséhez. Mosely12 is szorgalmazta az azonnali megegyezést. A sietség oka Franciaország közeli csatlakozása a testülethez, ami felboríthatta összes addigi megállapodásukat. A Három Nagy nagykövetei adták át a hivatalos fel­kérést Georges Bidault13 külügyminiszternek Párizsban 1944. november 11-én, a compiégne-i fegyverszünet évfordulóján. René Massigli14 londoni nagykövet november 27-én foglalta el a helyét a Bizottság tárgyalóasztalánál a yorki her­ceg palotájában.15 1944 késő őszén az új szereplő belépése borította fel az Euró­pai Tanácsadó Bizottság addigi játékszabályait. A francia belépéssel minimális­ra csökkent a szovjet-angol-amerikai érdekeltség az Európai Tanácsadó Bi­zottság tárgyalási fórumának fenntartásában. Franciaország Bizottságba kerü­lésével a Németország jövőjét vitató fórum szembekerült a Három Nagy addigi együttműködése négyoldalúvá bővítésének bonyodalmaival. De Gaulle tábornok Sztálinnak 1944. december elején Moszkvában adta elő a Németországra vonatkozó francia terveket. Kifejtette, hogy a Szovjetunió és Franciaország csak együtt képes Németországot ellenőrizni. Központi kor­mányt nem szabad helyreállítani. Több, különálló német államot kell létrehoz­ni. A Saar-vidék Franciaországhoz kerülne. A francia határok a Rajnáig terjed­nének. A jóvátételt szénszállításokkal biztosítanák. De Gaulle úgy vélte, Né­metország puszta léte veszélyt jelent Franciaország biztonságára. Sztálin a fran­cia igények támogatását a német-lengyel Odera-Neisse határ és a szovjetbarát lublini kormány elismeréséhez kötötte. De Gaulle Németország keleti határát elfogadta, arra gondolva, hogy ez erősíti a francia területi követeléseket. Mind­azonáltal a lublini kormány elismerését visszautasította. Megvétózta Sztálin javaslatát Anglia bekapcsolására a szövetségbe, vagyis elutasította a francia­szovjet szerződés háromoldalúvá bővítését. 12 NARA, EAC Philip Mosely 1944. október 21-Ei összefoglaló jelentése a francia EAC tagság­ról, amelyben a Bizottság tárgyalásainak felgyorsítását kéri. 13 Jean-Rémy Bezias: Georges Bidault et la politique étrangere de la France (Europe-Etats-Unis- Proche-Orient.), 1944-1948, Paris, L’Harmattan, 2006. 14 René Massigli: Une comédie des erreurs. 1943-1956 : souvenirs et réflexions sur une étape de la construction européenne, (Tévedések vígjátéka. 1943-1956: emlékek és gondolatok az európai integráció egy szakaszáról) Plon, Paris 1978. 15 Ministére des Affaires Etrangéres. Archives et Documentation. Séries-Y International 1944- 1949, vol. 133. Conseil Consultatif Européen-European Advisory Commission-EAC.

Next

/
Thumbnails
Contents