A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - Balogh Margit: „A bíboros már nem lakik nálunk”. Mindszenty József bíboros érsek távozása a budapesti amerikai nagykövetségről (1971. szeptember 28.)
630 BALOGH MARGIT köztársaság Elnöki Tanácsa saját elhatározásából részesítette kegyelemben, vagyis eltörölte életfogytiglani börtönbüntetésének hátralévő részét, de a pert és az ítéletet továbbra is törvényesnek tekintette, és ebben 1990-ig nem is volt változás. Módosult az érseki címmel kapcsolatos, Mindszenty kiengedésében kezdettől fontos szerepet játszó követelés is. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1971. július 23-i ülése elé terjesztett határozati javaslata szerint „nem igényeljük, hogy Mindszenty elutazása előtt lemondjon esztergomi érseki, illetve prí- mási tisztéről, elvárjuk viszont - s itt következik az újdonság! -, hogy a Szentszék tegyen kötelező ígéretet - legalább a gentlemen’s agreement alapján arra hogy legkésőbb 1972. március végéig, amikor Mindszenty betölti 80. évét, nyugdíjba helyezik, és felmentik érseki és ezzel járó prímási tiszte alól.”29 A távozás pillanatában valóban nem bolygatták a bíboros által birtokolt megbízatásokat és méltóságokat. A megállapodásban a Szentszék minden konkrétum nélkül, csak egy ködös ígérvényt adott arra, hogy „alkalmas időpontban” - és persze ilyennek látszott a 80. életév betöltése - intézkedni fog, hogy Mindszenty formálisan is lemondjon az esztergomi érseki székről. A lemondatás vagy felmentés tehát borítékolva volt, de csak egy jövőbeni, lebegtetett határidővel. Titokban talán arra gondoltak, hogy majd az idő - tekintve Mindszenty életkorát - megoldja a kérdést? Azt viszont egyértelműen vállalta a Szentszék, hogy Mindszenty távozása után a működő püspökök közül egy „sede plena” - a székétől távol lévő ordinárius helyére - apostoli kormányzót nevez ki, ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel, amelyekkel egy megyéspüspök rendelkezik. Az esztergomi főegyházmegye kormányzását illetően ezt nemigen értelmezhetjük másként, mint a status quo fenntartását közös megegyezéssel, hiszen 1950. augusztus 16-tól - kisebb időszakot leszámítva - apostoli kormányzók vezették a főegyházmegyét. A magyar kormány mindezekért cserébe hozzájárult, hogy Mindszenty József 15 év után elhagyja Magyarország területét. Zágon József prelátus az utazás előkészítése miatt érkezett ismét Budapestre. Eredetileg szeptember 27-ére tűzték ki az utazás napját, de Mindszenty újból alkudozni kezdett, és hosszabb időt kért Zágontól az utazásra való lelki és technikai felkészüléshez. A prelátusra hárult a helyzet megoldása. Szeptember 16-án Bécsbe utazott, és ott telefonon újabb utasításokat kért Casarolitól.30 A kudarc miatt kész volt megbízatásáról lemondani, ám Budapestre a pápának azzal az üzenetével térhetett vissza, hogy Mindszentyt a Szent Szinódus megnyitása, szeptember 30. előtt Rómába várja. Csupán az üzenet formája tisztázatlan: pápai távirat vagy államtitkári levél, mert a források mindkettőt említik.31 A magyarok nem láttak a sürgetésben semmi gyanúsat, holott belegondol29 Mindszenty és a hatalom. I. m. 152. XXVII. sz. dokumentum. Katona István jelentése a Politikai Bizottságnak a Mindszenty ügyről. Budapest, 1971. július 23. 30 Nixon Library, National Security Council (NSC) Files, Country Files, Europe, Hungary, Vol. I. Confidential. Box 693. Puhán budapesti amerikai nagykövet 1783. sz. távirata az amerikai külügyminisztériumba, 1971. szeptember 16. 31 „Az elmúlt hétvégén a pápa végre személyes táviratot küldött neki, amiben melegen, de határozottan tájékoztatja, hogy elvárja a bíborost Rómába még a püspöki zsinat szeptember 30-i megnyitása előtt.” Memorandum Arthur Downeytől a Nemzetbiztonsági Tanács részéről az elnök nem
