A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - V. - A. Sajti Enikő: Tito 1947-es magyarországi látogatásának előzményei
596 A. SAJTI ENIKŐ nisztériummal, hogy a SZEB-nek „nincs kifogása” a két ország diplomáciai kapcsolatainak helyreállítása ellen, így a kérdést a minisztertanács is napirendre tűzhette.35 Mint ismeretes, a Szovjetunió 1945. májusi kezdeményezése nyomán a nagyhatalmak napirendre tűzték a vesztes országokkal (Finnország, Románia, Bulgária, Magyarország) történő diplomáciai kapcsolatok felvételét. Elsőként a Szovjetunióval állottak helyre a diplomáciai kapcsolatok, de már a fegyverszüneti periódusban Magyarország 150 országgal létesített diplomáciai kapcsolatokat.36 1946. október 14-e után, tehát még a magyar békeszerződés aláírása előtt megkezdődtek a belgrádi magyar követség kialakításának politikai előkészítő munkálatai is. A követség megnyitása elé azonban komoly technikai akadályok gördültek, mert a korábbi követség épületét a háborúban súlyos bombatalálat érte. 1945 augusztusában Zilahy Lajos író vezetésével, aki ekkor a Magyar-Szovjet Társaság vezetője volt, a Magyar-Jugoszláv Társaság (MJT)37 előkészítő bizottságának megbízásából magyar küldöttség járt a jugoszláv fővárosban. Céljuk többirányú volt: megpróbálták felvenni a kapcsolatot a jugoszláv kulturális, művészeti világ képviselőivel, szerették volna kitapogatni a hivatalos körök MJT létrehozásával kapcsolatos álláspontját, illetve a külügy megbízásából szemrevételezték a korábbi magyar követség épületét is. Mint az útjukról készült jelentésben ez utóbbi kapcsán olvashatjuk: „A magyar követség épülete (Krunska ulica-ban) sajnos használhatatlan állapotban van. A felső emelet leégett, a földszint jobb szárnyán 3 szoba, balszárnyán 4 van ’használható’ állapotban. Úgyhogy ezekben is súlyos égési károk vannak és a hallban a leszakadt tető, gerendák és törmelék. Pillanatnyilag valami tűzoltó őrség parancsnoksága van 3 szobában elhelyezve. Az épület rendbe hozása, ha egyáltalán lehetséges, milliókba kerülne, de a mai anyaghiány miatt majdnem ki van zárva. (,..)38 Rex József, aki Tito lelkes csodálója volt, majd a belgrádi magyar követség másodosztályú titkára, visszaemlékezésében így írt az út viszontagságairól: „1945 szeptember elején egy író delegációval (Zilahy Lajos, Sőtér István, Heltai Jenő, Gergely Sándor és Várnai Zseni) mint a külügy hivatalos képviselője voltam lent (ti. Belgrádban) egy hétig. (...) Budapestről Belgrádba és vissza a jugoszláv katonai misszió egyik ingatag teherautóján utaztam, vérfagyasztó hidegben és kényelmetlenségben. Belgrádban meg a nem fűtött Kaszinó Szállóban laktam, ahol reggelire csak popárá (kenyérleves) volt, ebédre meg vacsorára hasonló jók...”39 35 MÓL XIX-J-l-k-l/a.-27845/pol-1946.; 2591/pol.-1946.; 2681/pol.-1946 1. d. Vorosilov marsall mindvégig a magyarországi SZEB elnöke maradt, azonban 1946 februárjában elhagyta az országot, helyettese alelnöki rangban Szviridov altábornagy lett. 36 Vida István-. Magyarország nemzetközi helyzete a második világháborút követő években. In: Magyarország helye a 20. századi Európában. Szerkesztette Sipos Balázs és Zeidler Miklós közreműködésével Pritz Pál. Magyar Történelmi társulat, Bp., 2002. 112-113. 37 A Magyar-Jugoszláv Társaság történetére lásd Rex J. : A Magyar-Jugoszláv Társaság története. i. m. 38 MÓL XIX-J-l-n-Gyöngyösi János-sz.n.-1945. 23. doboz 39 Rex J. \ A Magyar-Jugoszláv Társaság története, i. m. 40-41.
