A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Vörös Boldizsár: Kommunikáció a válságban - válság a kommunikációban? „Oroszpánik” Budapesten az őszirózsás forradalom idején

Vörös Boldizsár

KOMMUNIKÁCIÓ A VÁLSÁGBAN - VÁLSÁG A KOMMUNIKÁCIÓBAN?

„Oroszpánik” Budapesten az őszirózsás forradalom idején*

Gecsényi Lajos pályája során nemegyszer foglalkozott az 1918-as magyar forradalom, az ekkor kialakuló új rendszer időszakának eseményeivel, forrásaival* 1 - e korból pedig számos dokumentum maradt fenn az „oroszpánik”-ról is. Az 1918. november 1-jei budapesti pánikot előidéző eseménysor kezdeteiről egy orosz katona ekként nyilatkozott a Déli Hírlap munkatársának: „Esztergomban is kiütött a forradalom. A[z Esztergom vármegyei hadifogolytáborban a] bennünket őrző katonák eldobták a fegyvereiket és azt mondták nekünk: Oroszok, menjetek haza, vége a háborúnak. - Erre mi vagy hatezren összepakoltunk és nagy boldogan elindultunk Esztergomból. ”2 A fogolytábort elhagyó oro* E munkám korábbi változata előadásként elhangzott a Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület A kommunikáció története c. konferenciáján, 2009. augusztus 28-án, Miskolcon. - Az eseményeket „oroszpánik” kifejezéssel jelölte Magyar Lajos 1919-es élménybeszámolójában: „A legfélelmesebb pillanat talán az volt a forradalom kitörése után, amikor az oroszpánik döbbentett rá a városra.” Magyar Lajos: A magyar forradalom. Élmények a forradalom főhadiszállásán. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R[észvény]társulat, Bp. 1919. 62. A korabeli szövegeket a mai helyesírási szabályoknak megfelelően közlöm, a kurziválások azokban az eredeti kiemeléseknek felelnek meg.

1 L. pl. Gecsényi Lajos: A Tanácsköztársaság Zemplén megyében. Adalékok az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Zemplén megyei történetéhez. (Borsodi történelmi füzetek 2.) Rónai Sándor Megyei Művelődési Ház-MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottsága-Sátoraljaújhelyi járási Tanács, Miskolc 1968. passim.; Uő: Rákospalota-Pestújhely munkásmozgalma. In: Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. Szerk. Dr. Czoma László. XV kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága, Bp. 1974. 297-301., 339.; Dokumentumok Törökszentmiklós történetéből 1917-1919. Szerk. dr. Gecsényi Lajos. Városi Könyvtár, Törökszentmiklós 1978. 25-57., e kötetben több dokumentum is foglalkozik a forradalmak időszakának „rémhírei”-vel, amely jelenség tárgyalása e munkámban is fontos helyet kapott; 1. pl. A Nemzeti Tanács a rémhírteijesztök ellen 1919. január 11.: uo. 36-38.

2 Déli Hírlap 1918. november 3. 2. - Az Új Hírek 1918. november 3-ei számának cikkében olvasható a következő, november 2-ai keltezésű, esztergomi távirat: „Dr. Palkovics, Esztergom megye alispánja tegnapelőtt este kapta meg a jelentést a kenyérmezői fogolytábor parancsnokától, hogy hajnalban 5 órakor, mintegy 2500 főnyi fogolysereg elhagyta a tábort. Az oroszok összecsomagolták szegényes egyetmásukat, a hátukra vették és kivonultak Kenyérmezőről. Jellemzője a mai állapotoknak, hogy a menekülők őreiknél semminemű ellenszegülésre nem találtak, pedig a táborban 408 őr van összesen. Ezek közül 150 öreg népfölkelő rögtön a távozó foglyokhoz csatlakozott és védte őket az elvonulás közben. Szemtanúk beszélik, hogy a távozásnak egyáltalában nem volt menekülés képe. A kantinosok is engedték a foglyokat reggel jóllakni, sőt élelemmel is ellátták őket, viszont azok sem viselkedtek ellenségesen, bár túlsúlyban voltak. Hajnaltól estig tartott a gyaloglás. Egy részük Pest felé tartott, a másik részük Párkánynána irányába. Újabb száz fogoly csatlakozott a menethez Dorogon, ahol a bányászok gyülekeztek éppen a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozást kiáltotta ki [így!]. Párkánynánánál a csendőröknek sikerült körülbelül száz embert a menettől elszakítani, de ezeknek