A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Vonyó József: Kísérlet a magyar társadalom totális megszervezésére, 1933-1936
568 VONYÓ JÓZSEF port munkájának kereteit a helyi elnökség, illetve választmány szabta meg. Ez annak ellenére alárendeltséget jelentett, hogy az elnökségnek a tagjai voltak a csoportok vezetői, a választmánynak pedig azok tagjai is. A csoportok munkaterveit az „országos központi útmutatás alapján” kellett kialakítani és végrehajtani. Mindez a központi akarat maradéktalan érvényesítését szolgálta. Annak ellenére, hogy a helyi csoporttagok kiválasztása során a „résztudásnak és szakszerűségnek” kellett érvényesülnie. A munkájukat irányító csoportvezetőnek azonban olyan tekintélyes, mozgékony, tettre kész, „erős kivitelezési képességű” személyeket kellet jelölni, akik egyrészt „csoportjuk feladatait jól ismerik, abban gyakorlati tapasztalatokkal bírnak, vagy akiknek ez hivatásuk körébe tartozik”. Megkerülhetetlen kritérium volt azonban, hogy a jelölt „legyen a Nemzeti Egység Pártszervezetének meggyőződéses, lelkes híve”.35 Vagyis: a munka sikere érdekében érvényesíteni kívánták a szakmai szempontokat - de a politikai céloknak alárendelve. A szabályozás elemeit pedig ez utóbbi határozta meg. A női csoportoknak mindenekelőtt a „különleges női kérdésekkel” kellett foglalkozniuk. A családon belüli helyzetükön túl olyan, a konzervatív pártokban ekkor tájt még alig felvetett társadalmi problémák megoldását várták tőlük, mint „a nők kereseti pályákon való elhelyezkedése, a nők politikai tevékenysége”. Feladatukká tették, hogy valamennyi jóléti akció élére álljanak településükön. Mindenekelőtt ún. „szegénykatasztert” kellett készíteniük a rászorultakról, s azok megoldandó problémáiról. A szegénygondozás keretében meg kellett szervezniük étkeztetésüket a „Nemzeti Egység népkonyhájáénak működtetése (ehhez alapanyagok és az ételt megfőző női tagok biztosítása), vagy „soros étkeztetés” (a szegény helybeliek naponta más családnál történő étkeztetése) révén. Szükség esetén pénzsegély vagy természetbeni segítség nyújtását szolgáló gyűjtési akciókat kellett szervezniük. A szegény sorsú betegek ápolása érdekében egészségügyi tanácsadást, orvosi ellátás biztosítását, lehetőség szerint egy családi házban a „Nemzeti Egység beteggondozója” berendezését várták tőlük. A „Nemzeti Egység egyik legfőbb céljának: egy erős nemzedék biztosításának” garanciájaként helyeztek különösen nagy hangsúlyt az anya- és csecsemővédelemre, melynek teendőit - a „Nemzeti Egység szülőotthonának és napközi otthonának” felállítást is beleértve - kiváltképp részletesen szabályozták. A társadalom lelki egészségének, erkölcsi erejének javítása érdekében kellett gondoskodniuk a börtönbüntetésüket töltők és börtönviseltek gyermekeinek neveltetéséről. Változatlan feladatuk volt a „Nemzeti Egység Karácsonyfája” ünnepének megrendezése.36 Mindez - a konkrét feladatteljesítés révén, de azon túlmenően - a nők politikai aktivizálását is szolgálta. Az ifjúsági csoportok legfontosabb tevékenységi területe - a fiatal korosztály politikai nevelése, illetve szórakozást szolgáló mulatságok rendezése mellett - a testedzés, a település sportéletének szervezése volt. Ennek intézményi keretét biztosította volna a „Nemzeti Egység Testedző Csapatának” létesítése, melybe - lehetőség szerint - be kellett olvasztani a településen már működő sport35 Uo. 283-284. 36 Útmutatás a Nemzeti Egység Szervezete női csoportja részére. Stádium Sajtóvállalat, Bp., 1935. Közölve In: Gömbös pártja. I. m. 287-297.
