A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Vonyó József: Kísérlet a magyar társadalom totális megszervezésére, 1933-1936

KÍSÉRLET A MAGYAR TÁRSADALOM TOTÁLIS MEGSZERVEZÉSÉRE, 1933-1936 563

a szervezetek egyik alapvető feladatának tekintették a párt választási győzelmének biztosítását mind országos, mind törvényhatósági, mind helyi szinten - mégpedig olyan jelöltek mandátumhoz juttatásával, akik a NÉP különböző szintű vezetőiként, egykori aktív ellenforradalmárként, fajvédő politikusként vagy éppen a gömbösi politikát támogató jobboldali társadalmi egyesület vezetőjeként bizonyították a Vezér iránti hűségüket.10 11 Ezzel az államszervezet különböző szintjeinek párt alá rendelését kívánták biztosítani, ami lehetővé tette volna számukra a társadalom feletti korlátlan uralom megteremtését is. Céljukat egy bizalmas pártdokumentumban már 1933 augusztusában egyértelműen megfogalmazták: „... egész állami életünknek mihamarabb elválaszthatatlanul egyet kell jelentenie a Vezérnek az ország jövőjét biztosítani hivatott Nemzeti Mozgalmával,”n Ezzel a gömbösi pártvezetés hónapokkal az előtt megfogalmazta az állam gleichschalto- lásának gondolatát, mint amikor az állam és az NSDAP egységét kimondó törvény megszületett Németországban.12

A társadalom megszervezésével azonban nem vártak a hatalmi pozíciók megszerzéséig. A pártszervezetek második alapvető feladata volt, hogy kezdettől ellenőrizzék a helyi társadalom minden megnyilvánulását, és szervezzék, befolyásolják életének minden területét.

Az ellenőrzést szolgálta egyrészt az, hogy a NÉP választmányi tagjait a környezetükben lakó 40-45 választó társadalmi és politikai vezetőjének tekintették - függetlenül azok párthovatartozásától. A kinevezetteknek kötelessége volt a hozzá beosztottak tevékenységének, megnyilatkozásainak figyelemmel kísérése és befolyásolása.13 A párt helyi, választókerületi és megyei elnökeinek havi, negyed- és féléves, illetve éves jelentéseikben nemcsak a NEP-szervezés állásáról, a szervezetek belső életéről kellett beszámolniuk, hanem a település, illetve a terület általános társadalmi és politikai viszonyairól is: a többi párt szervezeteiről, támogatottságáról, vezetőiről, a különböző helyi egyesületek és befolyásos személyek politikai orientációjáról, a fontosabb sajtótermékek helyi előfizetőinek számáról, a lakosság által felvetett gazdasági, szociális problémákról és azok megoldási lehetőségeiről stb.14 Az Országos Központi Pártiroda fizetett munkatársaiként egy-egy vármegye szervezőmunkájának segítéséért és vezetőik ellenőrzéséért felelős központi vármegyei titkárok közvetlenül az országos főtitkárnak küldték hetenkénti beszámolóikat, helyzetelemzéseiket.

A legfontosabb szerepet azonban a település mindennapi élete megszervezésében szánták a NÉP szervezeteinek. Már néhány hónappal a helyi csoportok kiépítésének kezdete után, 1933 októberében feladatukká tették, hogy tevé10 L. Gömbös pártja. I. m. 76., 145., 192., 194., 204., 227-240.

11 A Nemzeti Egység Országos Központi Irodájának szervezeti felépítése és munkarendje. In: Gömbös pártja. I. m. 118.

12 Az 1933. december 1-jén alkotott törvény 1. §. (1) bekezdése leszögezte: „...a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt [...1 szétszakíthatatlan egységet képez az állammal.” Organisationsbuch der NSDAP 4. Auflage. Zentralverlag der NSDAR München, 1937. 489.

13 L. Gömbös pártja. I. m. 72-73., 82-83.

14 A részleteket lásd Vonyó József-. A Nemzeti Egység Pártja iratanyagának forrásértékéről. In: Uő: Gömbös Gyula és a jobboldali radikalizmus. Tanulmányok. Pannónia Könyvek, Pécs, 2001. 66-80.