A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Szabó Róbert: Egy magyar arisztokrata útja a 20. századi politikai pártokban
parlament időtartama alatt 11 felszólalása és 3 interpelláció köthető a nevéhez.) Már ekkor szorgalmazta az általános titkos választójog bevezetését, a képviselői összeférhetetlenség rendezését csak az ahhoz vezető egyik lépcsőfoknak tartotta.25 A pártfegyelem miatt elfogadta az 1933. évi költségvetést, de szembeszállt a nemzeti egység gömbösi koncepciójával. A kormányfővel ellentétben aktuálisnak tartotta a legitimizmus kérdésének felvetését, mert a Gömbös által meghirdetett „nemzeti öncélúság”, a nemzeti érdek érvényesítését eredményesebbnek ítélte „az osztrák-magyar monarchiában is - mutatis mutandis - mint a jelenlegi helyzetben” amikor az utódállamok nyílt magyarellenes politikájával szemben a trianoni Magyarország sok tekintetben kiszolgáltatott.26 A legitimizmus híveivel való együttműködés az 1930-as évek közepén a magyar liberális-demokrata pártok számára is fontos lett, mert egy osztrák-magyar perszonális monarchiában a szabad királyválasztás elvi alapján állók is védelmet láttak a német befolyás erősödésével és az Anschluss veszedelmével szemben. Bár az elképzelés az európai realitások félreismerésén alapult, s nem élvezte a nyugati államok támogatottságát, egy ideig a legitimisták és a polgári liberálisok közötti együttműködés közös alapja volt. Az Anschluss utáni közös fellépésüket Gömbös és az utódai által folytatott parancsuralmi kormányzati rendszer lendületes jobb- ratolódása, a hazai alkotmányosság féltése, valamint a náci Németország terjeszkedő politikája miatt érzett félelem motiválta, de aggódtak a magyar szélsőjobboldali pártok növekvő befolyása miatt is. 1931 után a magyar legitimisták összejövetelein egyre sűrűbben előfordultak polgári politikusok. A Nemzeti Legitimista Néppárt (Nemzeti Néppárt) találkozóin szűk körű megbeszélések zajlottak, amelyeken Apponyi György is rendszeresen megjelent, bár a Nemzeti Néppárt vezetésében nem vett részt. Az összejövetelekről a rendőrség is tudott.27 Rassay polgári pártja és Apponyi György között a kapcsolat félhivatalossá 1932 nyarától vált, amikor a gróf megjelent a liberális pártvezér kétnapos szegedi választókerületi gyűlését kísérő politikusi társaságban.28 Apponyi politikai megnyilatkozásait feljegyezték, a legitimista mozgalmat a csendőrség nyomozói is szemmel tartották. A legitimista egyetemistákat tömörítő Szent István Bajtársi Egyesület 1933. szeptember 18-ai szegedi díszvacsoráján tartott beszédéből a „magyar Szentkorona eszme” nemzeti összefogást kifejező mondatait és annak értelmezését emelték ki a Belügyminisztériumnak küldött jelentésben.29 (A legitimizmus szerint a Szent Korona önálló jogi személyiséggel rendelkezett s jogainak védelme azonos a restauráció követelésével.) A legitimizmus nyílt vállalása magas társadalmi állása, grófi címe és parlamenti képviselősége ellenére sem volt teljesen kockázatmentes, pláne akkor, ha a magyar hatóságok annak adminisztratív eszközökkel is gátat akartak EGY ARISZTOKRATA ÚTJA A 20. SZÁZADI POLITIKAI PÁRTOKBAN 529 25 Gróf Apponyi György felszólalása. 1932. június 21. Az 1931. évi július hó 18-ára hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. Bp., 1932. X. kötet 111-115. 26 Gróf Apponyi György felszólalása. 1933. május 16. Az 1931. évi július hó 18-án hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. Bp., 1933. XV kötet 465-469. 27 L. Nagy Zsuzsa: Liberális pártmozgalmak 1931-1945. Bp., Akadémia, 1986. 33. 28 Esti Kurír, 1932. május 10. 3. 29 MOL K 149. Belügyminisztériumi levéltár. BM reservált iratok 651/7. 117. doboz 1933. november 23-ai jelentés. 20.
