A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Mürber Ibolya: A magyar külpolitika és az Anschluss-kérdés 1927-1932 között

A MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS AZ ANSCHLUSS-KÉRDÉS 1927-1932 KÖZÖTT 499

Az Anschluss osztrák megítélése kapcsán az osztrák kontra nagynémet gondolat 1932 végére markánsan szétvált. Az ellentét létezett már évek óta, azonban a nemzetiszocialisták tavaszi előretörése és a Lausannei Protokoll elfogadása a látens eltávolodást felerősítette. A Heimwehren, illetve annak politikai pártján a Heimatblockon belül is megtörtént a nyár folyamán a meghason- lás, aminek következtében a német orientációjú stájer egységek kiszakadtak a szövetségi vezetés alól. A társadalmi szervezetek szintjén is egyre több jelenség mutatta a német-osztrák gondolat eltávolodását. Decemberben már az egyetemi diákmegmozdulásokban is tetten érhető volt ez a jelenség. A nemzetiszocialista eszmékkel rokonszenvező hallgatók erőszakosan léptek fel a keresztényszocialista és más katolikus szervezetekbe tömörült ifjúsággal szemben. A fokozódó ellentétek csökkentése érdekében Dollfuss december 9-ei beszédében leszögezte, hogy december 11. és január 9. között terjedő időszakban a nyilvános gyűlések és felvonulások számára nem adnak engedélyt. Ez a nemzetiszocialista befolyással szembeni aktív fellépésre irányuló új politika már 1932 végén rendelet formájában is megjelent.68 Ezzel a dollfussi-paradigma váltással az Anschluss-kérdésben is egy új fejezet kezdődött.

68 MOL KüM K63 1932 20t 2892/1932. Bécs, 1932. 12. 09.