A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Mezey Barna: Miniszterbuktatás 1871-ben. Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter lemondása
MINISZTERBUKTATAS 1871-BEN 461 nyomdokait követi, igen fényes igen fényes, igazi nemzetteremtő hivatás várt volna. Pótolja Magyarországon a hiányzó polgári osztályt, önmagát pedig kiszélesíti s megóvja az enerválódástól oly módon, hogy az akkor még elmaradt parasztsággal szolidaritást vállalva, új erőt merít ebből a friss társadalmi rétegből. Ugyanazzal a tettvággyal, lelkesedéssel, ami az apákat eltöltötte, Magyarország az új kapitalista világrendbe könnyűszerrel, minden nagyobb nehézség nélkül beilleszkedik ... De nem ez történt. Ez a generáció vagy hiú ábrándnak és délibábnak tartotta a Széchenyi-Kossuth kor összes kezdeményezéseit, vagy nem értette meg őket, vagy elveszítette apáinak önbizalmát és heroikus erejét 33 Nem csodálkozhatunk azon, hogy az ebből a mezőnyből messze kimagasló Horvát Boldizsár, aki éppen polgári származása és neveltetése miatt tudott eltávolodni az avítt meggyőződésektől, kivált a politikából, amikor úgy gondolta, hogy teljesítette, amit teljesíthetett. Miniszteri tárcáját nem sajnálta. „Miniszterségének idejét Horvát soha nem fogja élete örömei közé számítani ... Hiába, doktrinér nem való minis- temek. Horvát elvesztette egész türelmét és sírt sokat, mint a gyermek, mikor a szélbal egyik vitéze azt kiáltotta neki: gyilkos! Amire más mosolygott volna, az őt majd kétségbe ejté, és az akkori ellenzéki lapok durva támadásai - még durvábbak, mint most - Horvátot ágyban fekvő beteggé tették. ”33 34 Méltatói nem győzik felemlegetni a tényt, hogy tárcájától való megválása alkalmából odakínált kitüntetéseket és címeket visszautasította. Úgy vélem, ennél sokkal szimbolikusabb az a tény, hogy nemcsak a kitüntetéseket utasította vissza, de nyugdíjat sem fogadott el az államtól.35 * Horvát Boldizsárt sokszor foglalkoztatta önmaga státuszának kijelölése a politikai pártpalettán. Deák iránt érzett szimpátiája, közel azonos mentalitásuk viszonylag kevéssé kérdőjelezte meg az országgyűlési padsorokban elfoglalt helyét. De számos alkalommal elmélkedett azon, hogy a pártképző szempontok hibája (ti. az ún. közjogi kérdés) miatt nem az igazi kérdések, nem a radikális és a konzervatív között húzódó demarkációs vonal határozza meg a pártalakulást, hanem a kiegyezéshez köthető álláspont, mely mindkét táborba besorolt liberálisokat, konzervatívokat, radikálisokat. Ezért is tartotta lényegesnek az önmeghatározást. A szabadelvűség fogalmának tisztázását különösen szívén viselte. Mert saját szabadelvűségét sehogyan sem tudta közös nevezőre hozni az oppozíció szabadelvűségével. Ezért is szögezte le, hogy a szabadelvűségnek két neme van. Az egyik „a múltnak dicsőségén, majd a jövő ábrándképein mereng, mely kényelmesen úszik a napi vélemények áramlatával a helyett, hogy annak helyesebb irányt törekednék adni; rombol és alkot a szerint, a mint a népszerűség követeli ... tapsokat hajhász ... Ezen ál-, ezen olcsó szabadelvűség nem a mi kenye33 Balta Antal. A liberalizmus történelme, gazdasági és politikai tanításai. Légrády Nyomda és Könyvkiadó Rt. Bp., 1926. 341. 34 Vasmegyei Lapok, 1884. 20. sz. 1884. március 9. Emlékezés Horvátra. 35 Horvát Boldizsár (1822-1898) Vasárnapi Újság 1898. 45. sz., 1898. november 6.
