A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Mezey Barna: Miniszterbuktatás 1871-ben. Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter lemondása
MINISZTERBUKTATAS 1871-BEN 455 nye szerint Böszörményi felelősségének vizsgálata helyénvaló az adatok tükrében, így mentelmi jogának felfüggesztésére tett javaslatot, amit a ház meg is tett. A lap azonban mindennek dacára folytatta a kormányt provokáló Kos- suth-írások közlését. Az egyik írásban a kiegyezést egyenesen öngyilkosságnak nevezte a szerkesztő által közölt Kossuth-levél, úgy fogalmazva, hogy azzal „a nemzeti állami önállóságnak sírját ásta meg” az országgyűlés.15 A másikban a kiegyezésnek még törvényességét is kétségbe vonta, s nyílt felhívást közölt a konstrukció megváltoztatására.16 A kormányzat egyértelmű választ kívánt adni a kiegyezés elleni nyílt támadásra, s a miniszterelnökségi sajtóosztály átiratban sürgette a királyi ügyek igazgatóságát sajtóper megindítására.17 18 A vád szerint a cikk „minden kitelhető és kedélyek felingerlésére számított eszközökkel ...a nemzetet a tettlegesség és az erőszakosság terének elfoglalására is határozottan felszólította.” Ennek alapján a vád példás büntetést kért a szerkesztőre, akit a sajtóesküdtszék a várakozásoknak megfelelően el is marasztalt. Böszörményit a Kossuth-levelek közzétételéért egy esztendei fogságra ítélték. A betegeskedő Böszörményi már a tárgyaláson sem jelent meg egészségi állapotára hivatkozva, fogsága alatt betegsége elhatalmasodott rajta, s 1869. február 24-én a fogházban elhalálozott. Halála egyben politikai jelzés volt pártjának, hogy elkeseredett támadást indítson a kormány ellen. A sors igazságtalansága, hogy az attak éle éppen a liberális elveket és a jogszerűséget leginkább tiszteletben tartó Horvát Boldizsár ellen irányult. Irányi Dániel nemes egyszerűséggel úgy fogalmazott, hogy az igazságügy-miniszter „a 48-i. törvények egyik leghívebb, legjelesebb és legtisztább jellemű bajnokát, elődömet törvénytelen ítélet következtében halálra kínozta” .w Az a gyakorlat, hogy az ellenzék kíméletlenül támadta a kormányt, hogy árulóknak, ország-feladóknak, a nemzet ellenségeinek titulálták a minisztereket, köztük őt magát is, még valahogy kezelhető volt Horvát Boldizsár számára. Az azonban, hogy az országgyűlésben Irányi az elhunyt képviselő gyilkosának nyilvánította, az utolsó csepp volt a pohárban. A beteg Böszörményi Lászlónak Horvát Boldizsár hajlandó lett volna kegyelmet kezdeményezni, de az újságíró-képviselő visszautasította e lehetőséget. A lapszerkesztő halála az ellenzék heves támadássorozatát indukálta. Az oppozíció „hallatlan támadásokkal torolta meg: a kormányt, s személyesen Horvát Boldizsárt tekintette és nevezte gyilkosnak”. Aznap nem válaszolhatott a támadásra, minthogy Sommsich Pál elnök kénytelen volt a kitörő kiabálás és „lecsillapíthatatlan rendetlenség” miatt berekeszteni az ülést. A következő ülésnapon 1869. június 25-én Horvát Boldizsár keserűen szólt arról, hogy sok mindenre el volt készülve, csak arra nem, hogy becsületébe gázolnak.19 „A haza mindent követelhet tőlem, mindenemet odaadom: az életem és véremet, de becsületemet nem. Ez egyetlen vagyonom, melyre 15 Sylvester. Magyar Újság 1867. 225. sz. 16 1868. Magyar Újság 1868. 1. sz. 17 MOL K 26 ME 1868/5. 18 A képviselőház országos ülése 1869. június 24-én MPGY Ogy. 1869-1872 KN 2. kötet 94. 19 Horvát Boldizsár (1822-1898) Vasárnapi Újság 1898. 45. sz., 1898. november 6.
