A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - IV. - Hajdú Tibor: A magyar ellenállás legitimista hercegnője: Odescalchi Károlyné

432

HAJDÚ TIBOR

A forradalom és Tisza halála egyértelművé tette politikai irányvonalát; a realitásokkal nem törődve kitartott a Habsburg-ház, a lemondatott király, majd annak halála után özvegye, Zita királyné mellett, a forradalom elől külföldre távozott.2 Kája nemsokára követte édesanyját és nevelőapját Svájcba. Nővérének, Károlyinénak haragos szakító leveleket írt, és ezután az érintkezés évekre megszakadt közöttük. Hogy mennyire kitartott Andrássy Gyula Habsburg-hű, legitimista álláspontja mellett, mutatja: a híres szép lány kész lett volna családi kapcsolatot létrehozni a szülői ház és a Habsburg-ház között a nála egy évvel idősebb Albrecht főherceg, Frigyes főherceg fia révén. A Habsburgok azonban ekkor még nem járultak hozzá ilyen rangon aluli házassághoz.3

A Tanácsköztársaság bukása után édesanyjával és nevelőapjával együtt hazatért Svájcból. 1921. október 5-én feleségül ment Odescalchi Károly herceghez. Az Andrássy házaspár hónapokig nem akart beleegyezni a házasságba, mert a herceg arisztokrata fogalmak szerint vagyontalan volt - bár nagyon előkelő olasz családból származott -, állás nélküli leszerelt katonatiszt. Ez volt Kája első és elég viharos összeveszése nevelőapjával, de a fiatalok kitartása győzelmet aratott. 1923-ban sok nehézség után fiuk született és idővel anyagi helyzetük is rendeződött. A gyakorlatias mentalitású Odescalchi mérnöki képzettséget szerzett, 1923-1924-ben Londonban szeretett volna elhelyezkedni, de ez nem sikerült. Később itthon nagyvállalatok igazgatója lett, egy időben a GYOSZ igazgatótanácsának is tagja volt.

Andrássy Klára néhány évi házasság után elhidegült romantikus egyéniségétől idegen férjétől, s több időt töltött Andrássy Gyű Iáék családi körében, újra bekapcsolódott a legitimizmus mellett kitartó Andrássy Gyula politikai tevékenységébe. Az 1926. február 16-án alakult Magyar Nők Szentkorona Szövetségének ügyvezető elnöke lett. A legitimista úrinők egyesületének elnöknője Apponyi Albertné volt, így Kája leginkább vele működött együtt. Felolvasásokkal egybekötött teadélutánokat tartottak, helyi szervezeteket is alakítottak; a székesfehérvári csoport elnökének megnyerte rokonát, Károlyi Józsefnét, akinek férje a legitimisták egyik vezéregyénisége, Zita királyné anyagi támogatója, Károlyi József volt - Károlyi Mihály öccse.

Kája támogatta a gyengülő legitimista mozgalom felélesztésére alakult különböző kis pártokat és egyesületeket. Aktivitása csak nőtt Andrássy Gyula 1929. júniusi halála után, mintha az ő hiányát akarta volna pótolni, politikáját folytatni. Világnézete azonban már más volt, mint nevelőapjáé, s kiszabadulva az ő irányításának korlátáiból, modernebb és szociálisan érzékenyebb arculatot próbált adni az anakronisztikussá váló legitimizmusnak. A „keresztény ellenzék” (Friedrich István pártja) jelöltjeként elindult az 1931-es országgyűlési választásokon, de csak pótképviselő lett a budai lajstromos választókerületben.4 Pedig ekkor utoljára még elég sok legitimista képviselő jutott be a Házba négy különböző ellenzéki párt színeiben. (A mérsékelt legitimisták, mint Apponyi

2 Szalai Miklós-. Ifjabb Andrássy Gyula élete és pályája. Bp., 2003.

3 Pappenheim Siegfriedné Károlyi Erzsébet levele öccséhez K. Mihályhoz, 1920. október 24. Közli: Károlyi Mihály levelezése. I. 1905-1920. Szerk. Litván György. Bp., 1978. 703-704.

4 Magyar Országgyűlési Almanach. Szerk. Lengyel László és Vidor Gyula. Bp., 1931.