A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - IV. - Anderle Adám: A kubai forradalom előtörténetéhez. A Kubai Aprista Párt (1933-1937)
A KUBAI APRISTA PART (1933-1937) 413 A Kubai Aprista Párt utcai propagandáját erős obrerista, marxista frazeológia jellemezte. Szocializmusról beszélt, de, mert szerintük a munkásosztály Kubában „számszerűen gyenge”, a forradalmat a középosztálynak kell vezetnie, írták az alapító dokumentumban.23 Természetesen a kommunisták, a szocialisták és a trockisták emiatt dü- hödten támadták az apristákat, mert a politikai életben számukra új riválisként jelentek meg.24 25 Később ugyan a párt obrerista/ marxista nyelvezete gyengült, de a munkások felé fordulása hangsúlyos maradt. Erre utalt, hogy Havannában 1933-ban megszervezték a Jósé Marti Népi Egyetemet, egy másikat pedig Santiago de las Vegasban. Később még két népi egyetemet szerveztek. A PÁC megszervezte diákszövetségét is (Federación Aprista Estudiantil) 26 Vezetőinek tevékenysége a sajtóban volt különösen erős és meghatározó, s önálló lapot is kiadtak Havannában és Orientében. Sajtótevékenységük visszhangja erős és igen pozitív volt. A párt tevékenységének első periódusában érzékelhető a perui APRA közvetlen hatása, de a PÁC gyorsan adaptálta ezeket az eszméket a kubai valóságra, s a politikai küzdelemben intenzív szövetségkeresés jellemezte. írásaiban támaszkodott Jósé Marti gondolataira, amelyek jól illeszkedtek az aprista elképzelésekhez - például a funkcionális demokrácia eszméjéhez, melyet az APRA antiimperialista tartalommal telített. Szocializmus-eszméjét pedig Lázaro Cárdenas mexikói köztársasági elnök (1934-1940) tettei inspirálták. Alberto Arredondo írt erről: „Cardenas a szocializmus kiigazítását jelenti: funkcionális önkormányzatokat, gazdasági demokráciát, osztályok egységfrontját az Állam minden szervezetében. ” Cárdenas, mondja Arredondo „Mexikó minden forradalmi erejének unióját hozza létre a népfront révén...”26 A kubai apristák elképzeléseit a funkcionális, a szociális és a gazdasági demokráciáról a kubai ellenzéki politikai pártok is elfogadták - kivéve a kommunistákat. S tulajdonképpen ez a Kubai Aprista Párt valódi jelentősége a harmincas években: az ideológiai orientációt illetően befolyása meghatározó volt. E vonatkozásban 1935-ben érdekes vita alakult ki a Masas nevű kommunista újság és az aprista Futuro hetilap között. Juan Marinello, aki ekkor már a kommunistákhoz közeledett, a Masas-ban az aktuális forradalomról írva két különböző szakaszról beszélt. Marinello (és a kommunisták) szerint az első sza23 El aprismo ante la realidad cubana. Manißesto a la Náción. La Habana, 1934. 36. A brosúra a kubai apristák minimális és maximális programját foglalta össze. 1934 júliusában fogadta el a párt vezetése. 24 Änderte A.: Algunos problémás i. m. 33-38. 25 A negyedik népi egyetem (Universidad Popular Jósé Marti) 1935 szeptemberében nyílt Santiago de Cubában. Ugyanebben az évben született egy diákszakszervezete is (Sindicato Aprista de Estudiantes). SEASAC, septiembre de 1935. No. 2. Archivo Nációnál de Cuba. Fondo Esp. Leg. 55. No. 2. A SEASAC nevű aprista folyóirat a perui aprista jelszót parafrazeálta: „Sólo el Apra salvará a Cuba - Csak az APRA mentheti meg Kubát! A lap főszerkesztője Juan Pérez volt. A jelszó egyébként a kubai apristák némiképp irreális ambícióira is fényt vetett. 26 Alberto Arredondo: Cárdenas visto por Cuba. Repertorio Americano (24 de abril de 1937) XXXII. No.16. 247, 250.