A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - III. - Molnár András: Deák zalai tisztelői. A Deák Ferenc nevelési alapítvány első évtizede (1840-1850)
383 tesét, Forintost okolták az adózás és Deák megbuktatásáért, ezért a sikertelen követválasztást követően azt indítványozták, hogy Forintost, mint érdemtelent zárják ki az alapítók köréből, az általa felajánlott összeget és annak kamatait pedig az önkéntes adományokból aznap összegyűjtött 147 forintból fizessék neki vissza. Zala vármegye 1843. április 24-ei közgyűlése kitöröltette Forintos nevét az alapítók névsorából, kötelezvényét kitáblázták, és az egyik alszolgabí- róra bízták, hogy azt, illetve az összegyűjtött pénzt átadja neki.33 Forintos végül csak a fele összeget fogadta el, míg a másik felét, melyet Valentini Márton ügyvéd ajánlott fel, visszaküldte, mivel a vejének nem volt köze a Deák elleni korteskedéshez. Zala vármegye 1843. november 6-ai közgyűlése visszafogadta Valentini pénzét, és azt is kihelyezték kamatra Zalabéri Horváth Jánoshoz.34 Koppány Ferenc főadószedő ugyancsak az 1843. november 6-ai közgyűlésen számolt be a Deák alapítvány pénzügyeinek állásáról. A támogatások folyósítása ismét nehézségekbe ütközött: az 1551 forint 15 krajcárnyi bevételből 1312 forintot kölcsönadtak kamatra, a fennmaradt összegből pedig csak az ösztöndíjak felét (100-100 forintot) tudták kifizetni az ifjaknak, mivel többen elmulasztották a kamatok befizetését, ráadásul hét táblabíró még a felajánlott alaptőkével (összesen 925 forinttal) is tartozott.35 Ez utóbbiak között volt a felsőrajki Rajky Zsigmond táblabíró, a kapornaki járás korábbi főszolgabírója, aki az újabb fizetési felszólításra a következő választ adta: ő „a követjelentési gyűlésen jelen se volt, a tőle követelt száz forintokat meg sem ajánlhatta, tehát azokat meg sem fizetheti”. Zala vármegye 1844. január 15-ei közgyűlése, tekintettel arra, hogy időközben a többi ajánlattevő mind rendezte tartozását, és az alapítványi tőke Rajky Zsigmond 100 forintja nélkül is eleget kamatozott a két ifjú támogatásához, nem kényszerítette Rajkyt fizetésre, és azt sem feszegette, hogy helyette ki tette a felajánlást, hanem egyszerűen törölték az alapítók névsorából.36 Amint az a főadószedő további alapítványi számadásaiból kiderül, 1844- ben egyensúlyba kerültek, és 1846 végéig abban is maradtak a Deák alapítvány bevételei és kiadásai. (1845 márciusában tehát már nem felelt meg a valóságnak a konzervatív Nemzeti Újság zalai tudósítójának megjegyzése, miszerint sokan „lelkesedéssel ajánlottak a Deák alapítványra, de ígéretükkel még ma is adósak”.37) 1844-ben 2209 forint 33 krajcár, 1845-ben 5609 forint 17 krajcár, 1846-ban pedig 6084 forint 5 krajcár bevétele volt az alapítványnak, amiből az első évben 1400 forintot, a másodikban 5100 forintot, a harmadikban pedig 4150 forintot helyeztek ki kamatra. így 1844-ben az előző évből visszamaradt DEÁK ZALAI TISZTELŐI le 1987. 2. sz. 47-59., Molnár András: Deák Ferenc követté választásának ára. Kortesköltségek Zala megyében 1843-ban. Századok, 2011. 3. sz. 689-710. 33 ZML kgy. jkv. 1843:1295. (62-63. p.) Az eset országos sajtóvisszhangja: Világ 1843. május 6. (36. sz.) 285-286., Pesti Hírlap 1843. május 7. (245. sz.) 304., Világ 1843. május 20. (40. sz.) 322., Hírnök 1843. június 1. (43. sz.) 3. 34 ZML kgy. jkv. 1843:3169., vö. Világ 1843. május 20. (40. sz.) 322. 35 ZML kgy. jkv. 1843:2864. (125-127. p.), ZML Deák alapítvány ir. Koppány Ferenc főadószedő alapítványi számadása. Zalaegerszeg, 1843. október 31. (Eredeti jelzete: ZML kgy. ir. 1843:2864.) 36 ZML kgy. jkv. 1844:151. (98. p.) Rajky Zsigmond táblabíró jelenlétét valóban nem regisztrálta az 1840. július 27-ei zalai megyegyűlés jegyzőkönyve. 37 Nemzeti Újság 1845. március 23. (47. sz.) 186.
