A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Tózsa-Rigó Attila: Bécsi kereskedők keleti irányú kapcsolatrendszere és pozsonyi partnerei a 16. században
334 TÓZSA RIGÓ ATTILA kellett volna kapnia.4 Ezzel szemben a nyugat-európai, sőt a németnyelvű történetírás is igen kevés teret szentel a kelet-közép-európai térségnek a kora újkori gazdasági rendszer vizsgálatánál. Az utóbbi tendencia okai között a hagyományosan Nyugat-Európa-központú szemléletmód mellett a források csekély ismerete is említhető. Az európai gazdasági rendszer a kora újkor első időszakában dinamikus fejlődési szakaszt élt meg. Tanulmányomban azonban nem a globalizálódó gazdasági rendszer makroökonómiai tendenciáit vizsgálom, hanem a kelet-közép-euró- pai gazdasági szféra egy szegmenséhez, a bécsi polgároknak a nyugat-magyarországi térséggel fenntartott kapcsolatrendszeréhez kívánok adatokkal hozzájárulni. Az információcsoport jelentősége abban áll, hogy a térség kapcsolati hálózatát vizsgálva mind az osztrák, mind a magyar kutatás eddig elsősorban azokat az adatokat vette górcső alá, amelyek saját országa forrásaiból kerültek a látókörébe, és csak kevés figyelmet szentelt a szomszédos térség forrásainak, illetve azok rendszer-szintű elemzésének. A bécsiek interregionális kapcsolatrendszeréhez kiváló kiindulási alapként szolgál a pozsonyi Tiltáskönyv.5 A városkönyv az 1538-1566 közötti időszakból 1397 követelést (tiltást) tartalmaz. A tartozások az esetek nagy többségében kereskedelmi- vagy hitelügyletből származtak. A tiltást bejegyeztetők között a pozsonyiak képezik a legnagyobb csoportot (a bejegyzések közel 50%-a). A forrásban több mint félezer olyan követelés olvasható, amelyet külföldiek jelentettek be. Kiemelkedő a bécsiek részesedése, a pozsonyiak után ők képezték a legnagyobb csoportot (168 követelés). Ezek a tiltások az összes ügy 12%-át teszik ki, a külföldiek tiltásainak pedig közel a harmadát (32,8%). Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy a pozsonyiak számára a bécsiek voltak az elsődleges gazdasági partnerek, másrészről pedig alátámasztja azt a feltételezést is, hogy a bécsiek számára szintén nagy jelentőséggel bírtak a nyugat-magyarországi kapcsolatok. A kereskedő-polgárok által fenntartott interregionális kapcsolatrendszer tehát - további források bevonásával - jó vizsgálati terepet kínál. Az interregionális forgalom kereskedőinek minden korban jelentős összekötő szerepük volt. Ezeknek a személyeknek a vizsgálatakor nem elsősorban vagy nem kizárólag a határátlépést motiváló kereskedelmi tevékenységére kell koncentrálnunk, hanem a kapcsolatot fenntartó csoportok társadalmi hátterére, azaz el kell helyeznünk a hálózat szereplőit saját közösségükön belül. Az ilyen elemzések során a régiós központokat összekötő kapcsolatok bonyolult feltételrendszere, a résztvevők szociális közege kerül előtérbe.6 A régiók közötti multilaterális kapcsolati hálózatok résztvevőit városuk társadalmi, politikai és térbeli keretei között igyekszem bemutatni. Véleményem szerint nem szabad teljes mértékben elvetni a gazdaságtörténeti elemzésben rejlő lehetőségeket 4 Roll a tendenciaváltás, az ún. spatial turn kezdetét a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójára teszi. Christine Roll: Grenzen und Grenzüberschreitungen in der frühen Neuzeit - eine Einführung in die Forschung. In: Grenzen und Grenzüberschreitungen. Bilanz der Perspektiven der Frühneuzeitforschung. Hrsg. Christine Roll-Frank Pohle-Matthias Myrczek. Köln-Weimar-Wien 2010. 14-15. 5 Magistrat mesta Bratislavy (AMB MmB) Verbotbuch a i 1 (VB). 6 Andreas Rutz: Grenzüberschreitungen im deutsch-niederländisch-französischen Grenzraum. In: Grenzen und Grenzüberschreitungen i. m. 219-220.
