A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Szabó Péter: János Zsigmond végrendelete (1567) és végrehajtása (1571)
engedelmes vagyok es leszek. Ez házat penyg fejem fenn allassayg mynden ellensseg ellen eorzeom es megtartom: es walamykor Somlyay Batorj Istwan, Awagy kyt Isten el tawoztasson, ha neki hertelen halala teortennek, Az eo attyaíya Batori Cristoph az házat teollem meg kiwanya, ok wetetlen es haladék nelkewl meg adom: Isten engem úgy segelyen.” A magyar nyelvű esküformula még Szilágyi közlésében a jelentés mellékleteként szerepelt, ma a bécsi levéltárban egy teljesen más állagban található. Talán azért, mert több kézben forgott, s a bécsi kormányzatban sokak számára fontos volt véleményezése.19 A fogadalom a politikai eskük új, a valós helyzethez igazított típusát teremtette meg. A politikai eskütételnek - azok körében, akik a középkori Magyarország központi hatalmát képviselték - többféle fajtája dívott. E tekintetben még nem használta fel a szakirodalom Cherrier Miklós,20 19. századi egyháztörténész ti- pologizálását. A következőkben az ő rendszerezését ismertetem. 1. A király részéről gyakorolt kegyelmi eskü. Ilyen esküt tett állítólag V László király is, aki - miután Hunyadi László Ciliéi Ulrik főkapitányt ledöfte - megkegyelmezett az orgyilkosnak, s e kegyelmét az Oltáriszentségre letett esküvel erősítette meg. 2. A királyi eskü, melyet a király koronázása alkalmával tett Istenre, a Boldogságos Szűz Máriára, Istennek minden szentjére az ország rendi jogainak tiszteletben tartására és az ország megvédelmezésére. (Ennek „folyománya” volt Cherrier szerint az az eskü, amelyet I. Ulászló király az „egyház- és országnagyjaival együtt az 1444. évben Szegeden a Szent Háromság, Atya, Fiú s Szent Lélek Isten, a Boldogságos Szűz Mária, az Istennek Szent angyalai, minden szentjei, különösen pedig Szent István és Szent László az ország védszentjeire tett”, amikor a török elleni hadakozásra határozta el magát.) 3. A szent ereklyékre tett eskü. Zsigmond király többször az Üdvözítő Szent Keresztjére esküdött. 4. A kívánalmi-eskü, melynek legismertebb példáját Hunyadi János kormányzói esküje őrizte meg. „Isten téged úgy segéljen, Boldog- asszony néked irgalmat úgy nyerjen, Istennek szenti érted úgy imádjanak, Istennek szent teste végnapodon üdvösségre úgy méltó legyen, föld tetemedet úgy fogadja bé, onnét harmadnapon ki ne vesse, magul magod úgy ne szakadjon, ítélet napján Istennek szent színét úgy láthasd, örök pokolra úgy ne temessél, hogy ez szerzést ez registrumban, kit az ország szerzésére megirattanak volna, azt erősen és tökélletességgel, mind megtartod, semmit ellene nem tész, sem tehetsz.”21 Cherrier Miklós tipologizálásából hiányzott az a késő középkori ceremoni- ális hagyomány, melyben az uralkodó a katonai tisztségekbe zászlóátadással - és minden bizonnyal egy tisztség-elfogadó esküvel - iktatta be alattvalóit. Ezt bizonyítja, hogy tudunk ecsedi Báthory Istvánnak, a későbbi nádornak az alsó részek főkapitányává (1511-1523) történő beiktatására II. Ulászlótól kapott JÁNOS ZSIGMOND VÉGRENDELETE (1567) ÉS VÉGREHAJTÁSA (1571) 329 19 Fazekas Istvánnak, a bécsi levéltárak magyar referensének itt köszönöm meg a forrásanyag teljes megismerésében nyújtott segítségét. ÖStA HHStA. Ung. Akten., Alig. Akten Fase. 97. Konv. A. föl. 68. 20 Cherrier Miklós •/.: A Magyar Egyház története. Kiadja Heckenast Gusztáv. Pesten 1856. 286-287. 21 Idézi - magyar fordításban - az esküformulát: Fügedi Erik: „Uram királyom... A XV század hatalmasai. Bp. 1974. 60.
