A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Solymosi László: Szőlőbirtok és oklevéladás a középkori Magyarországon
314 SOLYMOSI LÁSZLÓ tette meg a régitől. A birtokos másra is átruházhatta szőlejét, amennyiben az új birtokos vállalta a szőlő után esedékes járadék megfizetését a változatlan tulajdonosnak. A szőlőbirtokot ugyanis terheivel együtt lehetett átruházni. A használati jog csak akkor szűnt meg, ha a szőlőbirtok művelője valamilyen okból felhagyott a műveléssel.12 A szőlőbirtoklás új formájának jelentősége abban állt, hogy egy-egy szőlőhegyen a hegyjog (ius montanum, pergrecht) által meghatározott feltételek mellett biztosította a szőlőművelést és a bortermelést különböző társadalmi helyzetű csoportok: nemesek, egyházi személyek, városi és mezővárosi polgárok, valamint parasztok számára anélkül, hogy szabadságukat veszélyeztette volna. A hegyközség tehát igen heterogén összetételű volt. A szőlőművelés egyénileg történt. A munkát a szőlősgazda saját maga végezte, vagy napszámosokat alkalmazott. De az is előfordult, hogy a termés egy hányadáért fogadtak fel hozzáértő embereket. Különösen a szőlőhegytől messze lakó extraneusok kényszerültek arra, hogy idegen munkaerőt vegyenek igénybe.13 A szőlőbirtok sajátos jogi helyzetének kialakulását több tényező mozdította elő. Mindenekelőtt az a körülmény, hogy a szőlő telepítése és művelése egyaránt kemény munkát igényelt. A szőlőültetésre alkalmas területen az erdő kiirtása, a szőlő telepítése, rendszeres, kora tavasztól szüretig tartó művelése, majd a borkészítés komoly erőfeszítést kívánt.14 A szőlőből előállított bor iránt szinte kiolthatatlan igény mutatkozott mind a hazai, mind a külföldi fogyasztók körében.15 Ugyanakkor a különböző talajadottságok és éghajlati viszonyok miatt nem minden település határa volt alkalmas szőlőművelésre. Mindezzel szorosan összefüggött, hogy a szőlőbirtok független volt a paraszttelektől, nem számított a paraszttelek tartozékai közé, mint a szántóföld.16 A szőlőbirtoklás új formája nemcsak társadalmi és birtokjogi, hanem adózási szempontból is eltért a régitől. Az új rendszerben a szőlő utáni járadékot 12 Mályusz Elemér-. Az 1498. évi 41. törvénycikk. Társadalomtörténeti tanulmány. Századok 64. (1930) 811., 827-832.; Holub József-. A bortermelés Zala megyében 1526 előtt. A Göcseji Múzeum Közleményei 12. (1960) 187-189. 13 Kubinyi András-. A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Gallinczer Lénárt számadáskönyve 1525-ből. Agrártörténeti Szemle 6. (1964) 380-387., 397-398.; Frantisek Kalesny-. Über den Weinbau und den Weinverkauf in Preßburg bis Ende des 15. Jahrhunderts. In: Städte im Donauraum. Bratislava-Preßburg 1291-1991. Hrsg. Richard Marsina. Bratislava 1993. 191-192.; Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században. Miskolc 1995. (Officina Musei 3.) 20.; F. Romhányi Beatrix: A lelkiek a földiek nélkül nem tarthatók fenn. Pálos gazdálkodás a középkorban. Bp. 2010. 68-71.; Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschsprachige Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. Hrsg. Karl Mollay. Bp. 1959. (Monumenta Historica Budapestinensia 1.) 187. (394. cikkely). Vö. Sergij Vilfan: Stadt und Wein. Die drei Weinbaugebiete vom Meer bis zur Mur aus der Sicht der Bürger (14.-17. Jahrhundert). In: Stadt und Wein. Hrsg. Ferdinand Opll. Linz/Donau 1996. (Beiträge zur Geschichte der Städte Mitteleuropas 14.) 101-102. 14 Belényesy Márta-. Szőlő- és gyümölcstermesztésünk a XIV században. Néprajzi Értesítő 37. (1955) 12-16. Vö. Tózsa-Rigó Attila: Az 1497-es pozsonyi borkimérési statútum. Agrártörténeti Szemle 47. (2006) 205. 15 Belényesy M.-. Szőlő- és gyümölcstermesztésünk i. m. 20-23.; András Kubinyi: Weinbau und Weinhandel in den ungarischen Städten im Spätmittelalter und in der frühen Neuzeit. In: Stadt und Wein i. m. 67-84.; Jozef Badurik: Westslowakische Städte und der Weinbau im 13.-15. Jahrhundert (mit besonderer Beachtung von Bratislava/Pressburg und weiteren kleinkarpatischen Weinstädte). In: Uo. 85-98. 16 Solymosi L.: A földesúri járadékok i. m. 161-162.
