A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Péter Katalin: Szent emlékezetű Miksa király privilégiuma a Szepesi Kamarától Sárospataknak
artikulus szerint a patakiak azt állítják, hogy mentesek az országban minden vám és harmincad fizetése alól. A vámok alóli mentességüket meg is tarthatják, de harmincadot, mivel az a kincstár jövedelme és a korona tulajdona, mindenkinek fizetnie kell. 2. A bíróválasztás szabadságát a biztosok méltányosnak tartják és megengedik azzal a feltétellel, hogy a bírót senki ne emelje a provizor fölé, hanem - a bíró - tartozzék neki hűségesküt és hivatali esküt tenni. 3. A patakiak választhatnak a rendre felügyelő és kisebb vétségekben eljáró vásárbírót a provizorral egyetértésben úgy, hogy a vásárbíró a provizornak tartozzék engedelmességgel. 4. A patakiak az igazságszolgáltatás szabadságát kérik, és három ügy, a felségsértés, az árulás és a gyújtogatás kivételével, megkapják. 5. Kérik a kocsmáltatás szabadságát, amit meg is kapnak, csak tizennyolc hordó bort kell úgy, mint Perényi Gábor alatt, kiárulniuk. 6. Minden áru behozatala szabad, de az élelmiszer kivitele a kapitány és a provizor hozzájárulásával történjék. 7. A szabadon forgalmazott élelmiszerre az uradalomnak elővételi joga van. 8. A hetivásárokon senki ne kezdjen 10 óra előtt kereskedni. 9. Azok, akik nem viselik a patakiak közterheit, csak a bíró és az egész község beleegyezésével mérhetnek bort. 10. Jó rendtartással élő céhek, a város díszei működhetnek. 11. A Sárospatakon házbirtokos nemesek és az exemptusok, hacsak nem néhai Ferdinánd király exemptusai, illetve nem állnak királyi szolgálatban, viseljék a helyi közterheket és álljanak a bíró hatásköre alatt. 12. A város hiteles pecsétjét más mezővárosokhoz hasonlóan használhatják polgári ügyekben. 13. Az egyház szolgái megtarthatják a Perényi Péter és Gábor által kijelölt jövedelmeket. 14. Az uradalom által a dézsmálásnál gyakorolt anyagi visszaélések szűnjenek meg. A bonyolult szövegből első olvasásra kitűnik, hogy a patakiak valamikor 1570 előtt, de Perényi Gábor halála, vagyis 1567 júniusa után a Perényiek alatt elszenvedett sérelmeik miatt a királyhoz fordultak. Más forrásokból köztudott, hogy Gábor halálával a Perényiek nádori ága kihalt, és a birtokok a koronára szálltak. Ugyancsak más forrásból tudjuk, hogy a birtokok átvételére egy magyar kamarai és két szepesi kamarai tanácsos kapott megbízást.7 A feladatot Soklyosi András pataki udvarbíró bevonásával 1567. szeptember 20-ra elvégezték.8 Már előttük is elhangozhattak panaszok, de bizonyosan beszéltek sérelmekről a patakiak egy másik összeíró-csoportnak ugyancsak 1567-ben.9 A következő év nyarán Fekete János, az akkor újonnan választott főbíró mintegy hivatalos útra terelte a panaszokat.10 A maga, a tanács és az egész közösség nevében Patak nyomorult helyzetéről szóló levelet írt a Szepesi Kamarának.11 Ettől a gesztustól vezettek odáig az események, hogy Miksa a Szepesi Kamara elnöke által vezetett bizottságot kiküldje. Kifejezetten jóindulata jelzésével indította útra őket. Az uralkodó „különös kegyelméből” - „ex speciali gratia” MIKSA KIRÁLY PRIVILÉGIUMA A SZEPESI KAMARÁTÓL SÁROSPATAKNAK 303 7 Magyar Országos Levéltár (MOL) Neoregestrata Acta (E 148) 214/46. 8 MÓL Magyar Kamara Archívuma, Urbaria et Conscriptiones (E 156) (a továbbiakban: U et C) 53/12. 9 MOL E 156 U et C 40/35. 10 A körülményekből úgy tűnik, hogy a kamarai birtokigazgatás emberei megengedték a bíróválasztást. 11 MÓL Szepesi Kamarai Levéltár, Szepesi Kamara Regisztratúrája (E 254), Repraesentationes, informationes et instantiae 1568. No. 17.
