A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Oborni Teréz-Varga Szabolcs: A béke mint a hatalmi propaganda eszköze Jagelló (II.) Ulászló és Szapolyai (I.) János uralkodása idején
Ugyanekkor a külön János királynak szóló üzenetben kifejtette, hogy a keresztény világ megnyugvása érdekében tegye félre a gyűlölködést és ellenségeskedést, és elfogadható feltételeket támasszon ellenfelével, Ferdinánddal szemben, mert a békét és megegyezést kettejük között egész Európa várja és kívánja.115 Ugyan a poznani tárgyalások sikertelenül végződtek, de 1531 elején János és Ferdinánd három hónapra, majd egy évre szóló fegyverszünetet kötött Visegrá- don. A fegyverszünetet az kényszerítette ki, egyik király sem tudta katonailag legyőzni a másikat, ráadásul a közvetíteni próbáló lengyel uralkodó egyre erőteljesebb nyomást gyakorolt a felekre, azzal ugyanis, hogy a Respublica Christiana egysége érdekében meg kell egyezniük.116 1531 áprilisában ismételten lengyel közvetítéssel folytatódtak a tárgyalások, amelyen János követei által kifejezte reményét, hogy a megbékélés létre fog jönni.117 A fegyverszüneti tárgyalások 1532-ben Passauban folytatódtak volna, de János oda követeket nem küldött, levélben tudatta viszont a német birodalmi rendekkel, hogy a fegyverszünet helyett inkább tartósabb békét szeretne kötni, mert békében szeretne élni az egész birodalommal.118 1533. január elsejétől a királyok között újabb négy hónapos fegyverszünet jött létre a Duna menti Megyeren folyt tárgyalások után. A Ferdinánddal folytatott tárgyalásokon János vezető diplomatája ebben az évtizedben a művelt humanista, Brodarics István és társa Frangepán Ferenc volt.119 A kiváló lengyel kapcsolatokkal rendelkező Brodaricsnak egy 1532-ben Piotr Tomickihoz120 írott levele rávilágított a tárgyalások kezdeti nehézségeire. Brodarics a béketárgyalások sikertelenségén sajnálkozott, mivel János oldalán úgy látták, Ferdinánd nem hajlott a megegyezésre, amibe pedig már a szultán is beleegyezett. Most ismét harcra kerül a sor - sajnálkozott Brodarics -, ami rengeteg keresztény vér kiontásával fog járni. Ugyan Zsigmond lengyel király rávette Jánost, hogy küldjön követeket V Károlyhoz, amikor azonban a király kész volt követeit akár Németország legtávolabbi sarkába is elküldeni, ellenfeleik már nem akarták. Ha Károly és Ferdinánd igazán akarták volna a békét, A BÉKE MINT A HATALMI PROPAGANDA ESZKÖZE 273 pacem non uni regno tantum, se Christianae toti Reipublicae praeparandum constitutus.” A lengyel királyi kancellária Libri Legationum sorozatának magyar vonatkozású iratai. II. (1526-1541.) Közreadja: Tóth Péter. Miskolc 2003. 127. 115 „... ob communem totius orbis Christiani quietem et tranquilitatem, deposito odio et inimitiis abiectis nunc ad aliquas tollerabiles conditiones cum adversario maiestatis domini sui alacriter descendere, pacemque et concordiam tota Europa desideratam conficere...” Uo. 129. 116 Botlik R.\ Az 1531. évi krakkói alku i. m. 579-601. 117 A levelet idézi: Botlik R.: Az 1531. évi krakkói alku i. m. 594. 118 Uo. 600. 119 Frangepán Ferenc (14907-1543) ferences szerzetes, 1528-tól kalocsai érsek, 1538-tól egri püspök. János tanácsosa és diplomatája, János halála után Ferdinánd pártjára állt. Sörös Pongrác. Frangepán Ferenc, kalocsai érsek, egri püspök. Századok 51. (1917) 429-471., 545-576. 120 Pjotr Tomicki (1464-1535) krakkói és bolognai egyetemi tanulmányok után, 1506-tól lengyel királyi titkár, 1515-től alkancellár, 1520-tól poznani, 1524-től krakkói püspök. Humanista államférfi, róla nevezték el a lengyel királyi kancellária iratairól készített nagy másolatgyűjteményt, az Acta Tomiciana-t, amelyet azonban Stanislaw Górski szerkesztett egybe. Ebben találhatók Brodarics és Tomicki levelei. L. még erről: Kasza Péter: A szó elszáll. Az írás megmarad? Brodarics István levélírói tevékenységéről. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica Tomus XIV Fasciculus 2. Miskolc 2009. 193-216.
