A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - I. - K. Lengyel Zsolt: Hungarológia, finnugrisztika és Kelet-Európa-kutatás Németországban. Egy kulcskérdés, két válasz és néhány tartalmi következmény

24

K. LENGYEL ZSOLT

képviseli a tematikailag, módszertanilag és területileg széles tájékozódású hungarológiát.14

Az irodalomtudományban a magyar témák németországi terjesztését az 1980-as évek második felétől döntően elősegítette a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek kutatóintézetének és a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének együttműködése a kora újkor és az újabb kor német-magyar művelődéstörténetének megannyi szegletében.15 Az elmúlt években a historiográfiai és a filológiai komparatisztika összefonódásának lehettünk tanúi, amint annak is, hogy a magyar történeti fejlődés iránt érdeklődik a német Reichsgeschichtsschreibung azon irányzata is, amely a kettős államiságú Régi Birodalmat a Habsburg társországok duna-medencei kapcsolatrendszerében is szemléli.16 A magyarországi és angolszász kritika17 18 is felfigyelt arra, hogy A német historiográfia Magyar ország-képe18 azáltal gazdag, hogy különböző kiindulópontokból, többféle módszerrel és egymást váltogató célterületeken rajzolják meg. Ilyen munkálatok folytak az utóbbi években a tübingeni Dunai-Sváb Történeti és Országismereti Intézetben (Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde), a helybeli egyetem történeti tanszékének közreműködésével, a reneszánsz és barokk kori német-magyar művelődési-tudományos kapcsolatokra és a nyugat-európai magyar egyetemjárásokra összpontosítva.19 Ugyanitt került sor 2009-ben Calvin születése ötszázéves évfordulójának szakmai méltatására, a német reformáció-kutatás addigi hiányait pótoló előadásokkal, amelyek a magyarországi és erdélyi reformátusság 1918-ig terjedő fejlődés- és hatástörténetét vizsgálják, különös tekintettel a térség soknemzetiségű jellegére és politikai viszonyaira.20 Hasonló példa a Müncheni Magyar Intézet több társszervezővel lebonyolított, Bavarikumok Magyarországon - Hungarikumok Bajorországban című konferenciasorozata, amelynek az Ungarn-Jahrbuch 27.

14 K. Lengyel Zsolt: 45 éves a Müncheni Magyar Intézet. Európai Utas 19 (2008) 1, 47-52.

15 László Szörényi: Über die wissenschaftlichen Beziehungen zwischen Wolfenbüttel und Ungarn. In: „swer sínen vriunt behaltet, daz ist lobelich”. Festschrift für András Vizkelety zum 70. Geburtstag. Hgg. Márta Nagy [é. m.]. Piliscsaba-Budapest 2001, 581-586.

16 Vö. pl. Anton Schindling: Barock und Aufklärung in Mitteleuropa. In: Ungarn-Jahrbuch 28 (2005-2007) 275-282. A kettős államiság jelenségéhez a német történelemben: Heinz Schilling: Höfe und Allianzen. Deutschland 1648-1763. Berlin 1998; Georg Schmidt: Geschichte des Alten Reiches. Staat und Nation in der Frühen Neuzeit 1495-1806. München 1999.

17 Timothy C. Dowling: H-Net Reviews. http://www.h-net.org/reviews/showpdf.cgi?path= 80831160844516; Frank Tibor in: Historische Literatur 5 (2007) 1, 437-440 (

http://edoc.hu-berlin.de/histlity 2007-l/PDF/GA_2007-l.pdf és in: H-Soz-u-Kult, 16. 02. 2007, http://hsozkult.geschichte.hu-berlin.de/ rezensionen/2007-1-116 (Letöltés ideje: 2012. január 3.); Ötvös Péter in: Ungam-Jahrbuch 28 (2005- 2007) 511-516.

18 Das Ungambild der deutschen Historiographie. Hg. Márta Fata. Stuttgart 2004.

19 Deutschland und Ungarn in ihren Bildungs- und Wissenschaftsbeziehungen während der Renaissance. Hgg. Wilhelm Kuhlmann, Anton Schindling. Stuttgart 2004; Peregrinatio Hungarica. Studenten aus Ungarn an deutschen und österreichischen Hochschulen vom 16. bis zum 20. Jahrhundert. Hgg. Márta Fata [é. m.]. Unter Mitarbeit von Albert Lutz, Ingomar Senz. Stuttgart 2006.

20 Calvin und Reformiertentum in Ungarn und Siebenbürgen. Helvetisches Bekenntnis, Ethnie und Politik vom 16. Jahrhundert bis 1918. Hgg. Márta Fata, Anton Schindling. Unter Mitarbeit von Katharina Drobac, Andreas Kappelmayer, Dennis Schmidt. Münster 2010.