A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Molnár Antal: Katolikus missziók a Balkánon XI. Ince pápasága idején (1676-1689): A csúcsponttól a pusztulásig

KATOLIKUS MISSZIÓK A BALKANON (1676-1689)

247

kus egyházi intézményrendszert a háború szinte teljesen megsemmisítette. A püspökök és misszionáriusok nagy része meghalt vagy elmenekült, a helyben maradottak is hónapokra-évekre az erdőkbe és a hegyekbe húzódtak. Szimptomatikus Matija Brnjakovic belgrádi püspök esete, aki Raguzán keresztül Rómába menekült, és elborult elmével az anconai erődben halt meg 1707-ben.45 A bulgáriai ferences kolostorok teljesen elpusztultak, a tíz boszniai kolostor közül mindössze három maradt meg a 18. század elejére.46 Ugyanígy igen heves üldözéseket szenvedtek el az albániai katolikusok is, háború a ferences és a cimarrai görög katolikus missziót is felszámolta.47 A boszniai menekültek számát illetően egyelőre csak durva becslésekbe bocsátkozhatunk: a Habsburg Szlavóniába és Magyarországra, illetve a velencei Dalmáciába megközelítőleg 150 000 katolikus emigráns érkezett.48 A gazdag ciprovci kereskedők és kézművesek Havasalföldön, Bánátban, Erdélyben találtak új hazára.49 Ekkor pecsételődött meg Koszovó etnikai átrendeződése is: az elmenekült szerb és albán katolikus lakosság helyét albániai muszlimok és kisebb részben katolikusok foglalták el.50

Ugyanakkor a veszteségek hangsúlyozása mellett fontos felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a papok és hívek tömeges exodusa csak az egyik irányból, az elhagyott haza nézőpontjából jelentett teljes pusztulást. Az emberi, az anyagi és az intézményes erőforrások keresztény területre való átmentése megteremtette a lehetőséget a balkáni katolicizmus struktúráinak továbbélésére. A bosnyák és bolgár ferencesek számos új kolostort alapítottak Magyarországon

45 Miroslav Premrou: Serie dei vescovi romano-cattolici di Beograd. Archívum Franciscanum Historicum 17. (1924) 489-508., 18. (1925) 33-62., 56-59.; Tóth István György: Missziós püspökök a magyarországi török hódoltságban. In: Uő: Misszionáriusok a kora újkori Magyarországon. Bp. 2007. 28-67., 61-66.

46 A boszniai ferencesség 18. századi történetére alapvető monogáfia: Srecko M. Dzaja: Katolici u Bosni i zapadnoj Hercegovim na prijelazu iz 18. u 19. stoljece. Zagreb 1971. (Analecta Chroatica Chistiana 2.). A szinte teljesen szétzilálódott dél-szerbiai közösségek 18. századi újjáéledésére és teljes albanizációjára: Frok Zefi: Arquipeshkvinja Shkup-Prizren né shekullin XVIII-té. Osijek 2000.

47 Pandzic, B.: L’opera della S. Congregazione i. m. 312-314.

48 Josip Buturac: Katolicka Crkva u Slavoniji za turskoga vladanja. Zagreb 1970. (Analecta Croatica Christiana I.) 147-153., 199-207.; Zvonimir Baotic: Relazioni tra la Chiesa e l’lslam nella Bosnia Ottomana dal 1683 al 1750. Pontificia Universith Urbaniana, Pontificio Istituto Missionario Scientifico. Tesi di laurea. Roma 1971. (Gépirat). 44-94., különösen 67-68.

49 A bulgáriai katolikusok 17-18. századi havasalföldi és erdélyi exodusának történetének máig alapvető feldolgozása: Ljubomir Miletic: Zaselenieto na katoliskite bálgari v Semigradsko i Banat. Sofija 1897. (Sbornik za narodni umotvorenija nauka i kniznina 14.), a kötet új kiadásban is megjelent Szófiában 1987-ben. Az ő adatait egészítette ki bécsi források alapján: Aleksa Ivic: Ansiedlung der Bulgaren in Ungarn. Archiv für slawische Philologie 31. (1910) 414-430. Az elmúlt évtizedekben elsősorban Karol Telbizov szentelt számos tanulmányt a kérdésnek, ezek összefoglalása: Karol Tel- bizov: Bálgarski trgovski kolonii v Transilvanija prez XVIII vek. Sofija 1984. A források nagy része ma is kiadatlan, ezek rövid bemutatása: Joanna D. Spissarevska: Documenti sulla storia déllé térré bulgare sotto il dominio turco conservati nell’Archivio Storico della Sacra Congregazione “de Propaganda Fide”. In: Relazioni storiche e culturali fra ITtalia e la Bulgaria. Studi presentati al Convegno Italo-Bulgaro in memoria di Enrico Damiani (Napoli-Positano, 19 maggio - 3 giugno 1979). Napoli 1982. 73-85. A pusztulás, a menekülés és az új hazában való megtelepedés legfontosabb dokumentumait közzétette: Fermendzin, EActa Bulgáriáé i. m. 302-369. passim.

50 Malcolm, N.: Kosovo i. m. 174-197., különösen 194—197.