A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Molnár Antal: Katolikus missziók a Balkánon XI. Ince pápasága idején (1676-1689): A csúcsponttól a pusztulásig
KATOLIKUS MISSZIÓK A BALKANON (1676-1689) 241 ból irányított missziók egyházszervezeti-kulturális-nyelvi-irodalmi programja hathatósan alakította ki az átfogóbb illír (bizonyos tekintetben a későbbi hor- vát előzménye), illetve a partikulárisabb bolgár, bosnyák és albán nemzeti identitás korai megfogalmazásait.21 Döntő volt ebből a szempontból a középkori országhatárokat, királyságokat követő egyházszervezés, amely az Oszmán Birodalom középkori államalakulatokat összemosó nagy tengerében megőrizte ezeknek a népeknek a patriotizmusát. A balkáni népek első modern értelemben vett történeti összefoglalóit azok a főpapok írták, akik a Propaganda Fide Kongregáció megrendelésére elkészítették (nyilván elsősorban humanista historikusok alapján) országaik profán és egyházi történetét, kiemelve az egyházi szervezés és a középkori történeti országhatárok összekapcsolásának szükségességét.22 Ugyanígy a balkáni (elsősorban bosnyák és albán) katolikus emigrációhoz kötődik az a humanista alapú történeti mitológia, amellyel az Itáliába, Spanyolországba vagy a Habsburg Birodalomba költözött kivándorlók igazolni kívánták nemesi (sőt uralkodói) származásukat. Ennek a genealógiai és historizáló hamisítvány-gyártásnak a legismertebb képviselői Don Pedro Ohmucevic nápolyi admirális és Ivan Tomko Mrnavic boszniai püspök.23 Talán ennél is nagyobb jelentősége volt a 21 Vö. bolgár viszonylatban: Bistra Cvetkova: Les Bulgares et la situation politique internationale au XVIIe siécle. Bulgarian Historical Review 6. (1978/2) 25-54., 39—41. 22 Janja Jerkov: Baksic, Parcevic et Stanislavov: formes et caractéres d’une littérature militante. Ricerche Slavistiche 24-26. (1977-1979) 157-177.; Bozidar Dimitrov: Petár Bogdan Baksev. Bálgarski Politik i istorik ot XVII vek. Sofija 1985. 63-96. A kötet függelékében olvashatóak latin és olasz eredetiben, illetve bolgár fordításban Baksev történeti írásai: uo. 115-199. A sokszor egyházlátogatási jelentésekhez és egyházszervezeti kérdéseket taglaló beadványokhoz kapcsolt történeti-földrajzi összefoglalókra példák: Petar Bogdan Baksev szófiai segédpüspök bulgáriai és havasalföldi vizitációs jelentése (1640): Eusebius Fermendzin: Acta Bulgáriáé ecclesiastica ab a. 1565 usque ad a. 1799. Zagrabiae, 1887. (Monumenta spectantia históriám Slavorum meridionalium 18.) 68-106.; ugyanő szófiai érsekként írott vizitációs jelentése (1653): Uo. 226-245.; Jaéov, M.: Le missioni cattoliche nei Balcani durante la guerra di Candia i. m. I. 418-442.; ugyanő vizitációs jelentése (1663): Jaéov, M.: Le missioni cattoliche nei Balcani durante la guerra di Candia i. m. II. 360-382.; Baksev vizitációinak legteljesebb gyűjteményes kiadása: Borislav Primov-Petär Sarijski-Milco Jovkov: Dokumenti za katoliceskata dejnost v Bálgarija prez XVII vek. Sofija 1993. 30-353.; Mariján Maravic boszniai püspök 1650. és 1655. évi egyházlátogatási jelentései Boszniáról: Eusebius Fermendzin: Acta Bosnae potissimum ecclesiastica cum insertis editorum documentorum regestis ab anno 925 usque ad annum 1752. Zagrabiae, 1892. (Monumenta spectantia históriám Slavorum meridionalium 23.) 475-480.; Jacov, M.:: Le missioni cattoliche nei Balcani durante la guerra di Candia i. m. I. 544-565.; Franjo Sojmirovic prizreni püspök leírása Szerbiáról (1655): Jaéov, M.: Le missioni cattoliche nei Balcani durante la guerra di Candia i. m. I. 565-569.; Pietro Bogdáni scutari püspök leírása Szerbiáról (1661): Jacov, M.: Le missioni cattoliche nei Balcani durante la guerra di Candia i. m. II. 199-209.; ugyanő beszámolója a scutari püspökségről és az antivari érsekségről (1665): Jaéov, M.: Le missioni cattoliche nei Balcani durante la guerra di Candia i. m. II. 512-528.; Stefan Knezevic szófiai érsek jelentése érsekségéről (1679): Primov, B.-Sarijski, P-Jovkov, M.: Dokumenti i. m. 389-406.; Pietro Bogdáni skopjei érsek jelentése érsekségéről (1681): Jacov, M.: Le missioni cattoliche nei Balcani tra le due guerre i. m. 470-488. 23 Srecko M. Dzaja: Konfessionalität und Nationalität Bosniens und der Herzegowina. Voremanzi- patorische Phase 1463-1804. München 1984. (Südosteuropäische Arbeiten 80.) 174-180. A bosnyák nemesi mitológia legfontosabb emlékei a 16-17. században összeállított illír címereskönyvek, amelyekről első tudományos ismertetőjük, Thallóczy Lajos joggal állapította meg: „[...] gyűjteményeink bizonyos politikai és vallási czélból állítattak össze s [...] az egyes ország- és igényczímerek képzelődés szülöttei.” Thallóczy Lajos: Az „illyr” czímergyűjtemények. Turul 6. (1888) 49-60., 103-120., idézet: 60. Legújabban: Dubravko Lovrenovic: Fojnicki grbovnik, (ilirska heraldika) i bosansko srednjovjekovlje. The Fojnica
