A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Kulcsár Krisztina: Adalék a Helytartótanács 1769. évi reformjához. Albert szász-tescheni herceg első helytartói évei és 1768. évi előterjesztése
kájában. (Ez az arány 1769-ben, a reformot követő esztendőben nem változott jelentősen: a herceg csupán 47-szer elnökölt, és ugyanennyi alkalommal a tanács más hivatalnokai.57) Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a herceg nem vett döntően részt a reformról szóló helytartótanácsi előterjesztésben, sokkal inkább támaszkodott tanácsadóinak véleményére, mint saját közvetlen tapasztalataira. Ezt támasztják alá az iratban található konkrét hivatkozások korábbi helytartótanácsi felterjesztésekre, uralkodói mandátumokra, országgyűlési törvényekre. Egyértelműen látszik, hogy ezen adatok összegyűjtését valaki hozzáértő hivatalnok végezte. A kézírás összevetése alapján Kempelen János ezredes személye feltételezhető. Mária Terézia már 1765-ben Albert mellé rendelte Kempelen Nepomuk János ezredest mint helytartói kancelláriájának irodaigazgatója.58 Mária Terézia nagy becsben tartotta Kempelent, leveleiben mind leányát, mind vejét arra intette, hogy fogadják meg tanácsait.59 Kempelen János nagymértékben segítette és támogatta az idegen herceget. Míg a korábbi gyakorlat szerint maga az elnök vette át és küldte tovább irodaigazgatójának a beérkező iratokat, addig az iratok 1766-tól először Kempelenhez futottak be, ő készítette el a jegyzéküket és nyújtotta át a helytartónak - és feltehetően referált róluk, hogy Albert is értesült legyen, majd a herceg eljuttatta ezeket Pálffy országbíróhoz, és onnan kerültek csak Balogh László irodaigazgatóhoz.60 (Ezt a gyakorlatot kifogásolta Győry Ferenc, és tért volna vissza az 1766-ot megelőző állapothoz.61) Érthető lehet, hogy a herceg ezt a szempontot nem emelte ki, hiszen épp elég nehézsége lehetett az ügyek, a latin nyelvű iratok és az ügyintézés bonyolultságának megértésével. Különösen akkor érthető, ha figyelembe vesszük, hogy ebben az időszakban átlag évi 5500-6000 irat érkezett a helytartótanácshoz,62 és ez nem csekély munkát róhatott rá. Az 1769. évi reform következtében végül az elnök osztotta ki az ügyeket, mégpedig rögtön valamelyik tanácsosra, közvetlenül az iktatásuk után - és nem a tanácsülésen, mint az addig gyakorlatban volt.63 A helytartó e feladatban feltehetően továbbra is segítséget kapott Kempelentől. Albert herceg javaslatainak egy része is kimutathatóan Kem- pelentől származik, tőle vette át a vallásügyi kérdések, illetőleg e bizottság jelentőségének hangsúlyozását, az úrbéri ügyosztálynál a külön irattár létesítéADALÉK A HELYTARTÓTANÁCS 1769. ÉVI REFORMJÁHOZ 233 57 MOL C 42 (Acta mise.) Fasc. 49. No. 250. föl. 19v. 58 Kempelen Nepomuk János 1725. november 28-án született Pozsonyban. 1744-től szolgált a Szirmay-gyalogezredben. 1753-1762 között Esterházy Miklós követ mellett szolgált Oroszországban, majd Ferdinánd főherceg ezredébe osztották be. 1765-től segédkezett Albert hercegnek. 1767-ben elnyerte a Szt. István-rend kiskeresztjét. 1774-ben (1765-re visszadátumozott) vezérőmagyi kinevezést kapott. 1781-ben ő is csatlakozott a Németalföldre induló főhercegi párhoz, mint magántitkáruk. 1801. március 31-én hunyt el, feltehetően Budán. Vö. Alice Reininger: Wolfgang von Kempelen. Eine Biografie. Wien 2007. 24-26. és magyarul: Uő: Kempelen Farkas. Wolfgang von Kempelen. Életrajz. Bp. 2011. 27-29. Személyénél fontos kiemelni, hogy a történeti szakirodalom az ezredest gyakorta összekeveri fivérével, Kempelen Farkas kamarai tanácsossal; vö. Ember Gy.: Ügyintézés i. m. 18. 59 Wolf, A.: Marie Christine i. m. 2. 215-220. 60 MOL N 13 (Arch. loc. Alberti Ducis Saxoniae) Lad. 62. Fasc. 12. Nr. 1.; vö. Ember Gy.: Ügyintézés i. m. 18-19. 61 MOL A 1 (Őrig. ref.) 1769/33. pag. 36. 62 Ember Gy.: Ügyintézés i. m. 58. 63 Uo. 29.
