A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Guszarova, Tatiana: „A nagy réghy dicsiretes magyar gyókérbóll ky nőtt szép ágh…” Berényi György báróságára írt Gratuláció

158 TATIANA GUSZAROVA délyi fejedelem követeként érkezett.44 Az országgyűlési naplókból és törvények­ből látszik, hogy Berényi politikai súlya gyarapodott. Nélküle nem tud meglen­ni az evangélikusok egy ülése sem, a Királyság sérelmi bizottságának tagja, az Alsó Ház és az evangélikus rend mindig őt küldi más kiváló szónokokkal együtt a tárgyalásokra a Felső Házhoz, ä Királyság főméltóságaihoz, a katolikusokhoz, végül az uralkodóhoz.45 Azokba a bizottságokba is delegálták, amelyeknek felada­ta a határok kiigazítása volt a Magyar Királyság és Szilézia,46 illetve Morvaország47 között. Már nem marad kétség aziránt, milyen felekezethez tartozott Berényi: evangélikusként, nyíltan és következetesen védte a protestánsok érdekeit. Ezekben az években Berényi magasra emelkedett a politikusi ranglétrán. Az 1649. és 1655. évi országgyűléseken a források Berényit a legtevékenyebb és legbefolyásosabb követek között említik: ezek Szemere Pál, Zákány András, Barna György, Klobusiczky András, Mednyánszky Jónás, Vitnyédi István vol­tak. Velük gyakran a nádor folytatott titkos tárgyalásokat, ahová Berényit is hívták.48 A felsorolt politikusok többnyire a felső-magyarországi megyékből szár­maztak: éppen ezek okoztak nagy gondot a hatóságoknak Habsburg-ellenes hangulatuk és az erdélyi fejedelmek iránt tanúsított rokonszenvük miatt. A Bocskai mozgalomnak, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György Királyság elleni hadjáratainak korszakában ezek a vármegyék nem mutattak lojalitást az ural­kodó dinasztiához. A Rákócziaknak kiterjedt birtokai voltak Felső-Magyaror- szágon, és az a tény, hogy a linzi béke feltételeinek megfelelően hét felső-ma­gyarországi vármegye I. Rákóczi György birtokába került, még jobban erősítet­te ezen országrészek nemességének kapcsolatait az erdélyi fejedelmekkel. Nem véletlenül épp ezekből a nemesekből választották a Rákócziak követeit a ma­gyar országgyűlésekre. Egyrészt nem voltak idegenek Magyarországon, jó hír­névnek örvendtek megyéikben, kitűnően ismerték a helyi viszonyokat és tájé­kozottak voltak a Királyság belső ügyeiben és a nemzetközi helyzetet illetően is. Másrészt a Rákócziak mint földbirtokosok és erdélyi fejedelmek, akikhez a Habsburgok politikájával elégedetlen magyarországi nemesek jelentős része vonzódott, élvezhették ezeknek a nemeseknek a bizalmát. A magyar országgyű­léseken a Rákócziakat képviselték a már említett Szemere, Zákány, Klobu­siczky, Barna és néhány más nemes, akik a fórumok legtevékenyebb részvevői voltak; közéjük tartozott Berényi György is. A linzi békekötés után Berényi a Rákócziak szolgálatába lépett, akiknek az új viszonyok között nemcsak saját birtokaik, hanem a csatolt területek irányításához is szükségük volt a helyi ne­mességből származó, tapasztalt emberekre. Feltételezhetjük, hogy ehhez a vá­lasztáshoz hozzájárultak a fent említett országgyűlési aktivisták és az erdélyi követek ajánlásai is. Ugyanakkor ez a szolgálat a Rákócziaknál Berényi politi­44 MÓL 114 Kovachich Márton György gyűjteménye és Acta diaetalia. 2. köt. Diaria diaetalia. Diarium Diaetae Posoniensis Anni 1655 a die 25. Februarii ad diem 1. Julii deductum. Marcii 18. (Továbbiakban: Diarium 1655). 45 Diarium Szemere 1649. IV 27., V 18. 46 Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1608-1657. évi törvénycikkek (Továbbiakban: CJH). Bp. 1900. 1649: 26. te. E 539. 47 Uo. 1649: 27. te. E 541.; 1655: 17. te. E 593. 48 Diarium Szemere 1649. 28-29. IV

Next

/
Thumbnails
Contents